Autóbuszos városnézés,
Budapest legismertebb műemlékeinek bemutatása:
Nagy túra útvonala:
Indulás a
Hősök teréről - Műcsarnok előtti buszmegállóból (rövid sétával
kb. 40-50 perc) ), Szépművészeti Múzeum,
Állatkerti körút, Gundel étterem, Állatkert, Nagycirkusz, Széchenyi fürdő, Vajdahunyad vár,
Műcsarnok mögötti buszparkoló,

Tovább: busszal - Andrássy út, Oktogon, Opera, Széchenyi tér,
Magyar Tudományos Akadémia, Pesti alsó rakpart, Parlament, Margit-hídon át Budára, Fő utca, Clark Ádám tér,
Budai vár, Halász-bástya, itt a busszal leparkolunk és a lépcsőkön
felmegyünk sétával a Mátyás Templomhoz, Tárnok utca, Várszínház, Elnöki
Palota (díszes őrségváltás minden egész órakor) Sikló - Királyi Palota,
király kapu, Turul madár, palota udvar szökőkutakkal (legszebb Stróbl
Alajos Mátyás-kútja) vissza buszhoz,

Tovább: busszal Gellért-hegy, itt leparkolunk a
buszparkolóban, séta a kilátó ponthoz (5 perc) - budapesti panoráma, Citadella, Szabadság szobor,
visszaszállunk az autóbuszba,

Tovább: busszal Erzsébet hídon át Pestre,
Belgrád rakpart, Fővám tér, Nagyvásár csarnok, Vámház körút, Kálvin tér,
Magyar Nemzeti Múzeum, Astoria, Károly körút, Erzsébet tér, Attila utca,
busz parkolóban leparkolunk az autóbusszal a Lánchíd mellett - (séta a Szent István Bazilikához,
(15 perc) ha
időnk engedi, akkor további séta a belvárosba, bank negyed, Magyar Nemzeti
Bank, Szabadság tér, Tőzsde palota, USA nagykövetség, szovjet emlékmű,
kézfogás Ronald Reagen elnökkel, Parlament körbe járása, Néprajzi Múzeum,
(ez a belvárosi séta kb. 60-70 perc) séta vissza a Lánchídnál várakozó buszhoz)
Tovább: busszal
Rákóczi út, Blaha Lujza
tér, Keleti Pályaudvar, Népstadion és
Sportcentrum, Stefánia, Magyar Földtani Intézet, Ajtósi Dürer sor -
Városliget, buszparkoló

A buszos
városnézés kiszállások nélkül kb. 2,5 óra forgalom ritmusától és
napszaktól függően (Bp. belvárosában gyakran vannak dugók, főként délelőtt
08.00-10.00 óra, és délután 16.00-19.00 óra között, de legzsúfoltabb
mindig a péntek délután)
Buszos városnézés tervezésekor mindezt érdemes figyelembe venni.
Kis túra:
-
ugyanazon útvonal, mint
a nagy túra, csak kevesebb és rövidebb kiszállásokkal és séták nélkül.
A műemlékeket
autóbuszból mutatjuk be, menet közben, mikrofonba mondott magyarázatokkal,
kiszállás és séta a megrendelt idő függvényében, csak a megjelölt helyeken.
8 órás városnézés
esetén rövid ebédszünet is lehetséges.
Ekkor a sétáló helyeken
bővebb lehet a műemlékek történetének bemutatása, és hosszabb sétákat
tehetünk.
(Ugyebár mindenről
napokat lehetne mesélni, de az időbeosztáshoz igazodva annyit mutatunk,
amennyi az időbe belefér) Az idegenvezető
munkanapja 8 óra.
Exkluzív
programok egyéni turisták részére
Személyre szabott
budapesti városnézés klimatizált személyautóval, bérelt autóbusszal, vagy kisbusszal
Ha Ön
egyénileg, családdal, vagy kisebb csoporttal érkezik fővárosunkba, akkor
kérhet egyedi árajánlatot városnézésre, vagy az alább található
programokra.
Ehhez gépkocsit, mikrobuszt, vagy nagy
turistabuszt is tudok biztosítani, szállást, és étkezést is előre lefoglalok,
igény szerint.
Az
egynapos programokat össze is lehet vonni, illetve több napossá tenni.
Minimum 2 fő részvétele esetén! (Minden programnál)
Több
résztvevő, kedvezőbb árak!
Csoportos utazásoknál minden 20. vendég után egy grátiszt adunk. (étkezési
és szállás szolgáltatásoknál)
Egyénileg érkező turistáknak, vagy céges
vendégeknek egyedi kiszolgálás, rugalmasan, igény szerint!
A programokra kérjen árajánlatot
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
a lap tetejére
Vezeték
nélküli Tour-guide szolgáltatás:
A
kultúra
manapság már lem luxus kategória!
Minden turistacsoport számára elérhető,
nyakba akasztható, rádiós adó-vevő készülékek, füllhallgatóval.
Szimbolikus összegért minden csoport
számára ajánlom akár 1 napos, akár többnapos programokhoz.
Napi 380 Ft + ÁFA összegért már elérhetők
a készülékek, (4, vagy több napos túra esetén 20% kedvezmény) kérjen
árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
Az idegenvezető egy vezeték nélküli
mikrofonba beszélve kalauzolja vendégeit, akik fülhallgatón keresztül
minden egyes szavát kristálytisztán hallhatják menet közben sétálva,
biciklin, templomban, hajón, buszon, vagy múzeumban.
Hangos tereken, még nagyobb távolságból
is 150-200 méteres hatótávolságon belül is tisztán hallható az
idegenvezető minden szava.
A legtöbb országban, mára ez a rendszer
annyira elterjedt, hogy nehéz elképzelni is, hogy milyen fárasztó volt
az, amikor az idegenvezetőnek kiabálnia kellett, hogy a csoport minden
tagja hallja szavait, és az utasoknak tolakodni kellett, hogy hallhassák
az idegenvezető magyarázatait, pláne zajosabb helyeken.
Egyszer használatos fülhallgatókat
használunk a maximális biztonság és higiénia jegyében. Kizárólag
egyfüles fülhallgatókat, hisz a gyalogos közlekedések során mindkét fül
eltakarása akár veszélyekhez is vezethet.
Az idegenvezetőnél lévő mikrofon, és a
turistáknál lévő fülhallgató segítségével az egyes városnézések alatt
mindenki közvetlenül hallja az idegenvezető előadását,
miközben a vendég zavartalanul fényképezhet, nézelődhet az adott helyen.
•
a városnézés alatti közlekedési zajok
nem befolyásolják az idegenvezetés hangminőségét, a vendég tisztán
hallja az idegenvezető előadásait. Nem kell összetömörülni, az
idegenvezető körül állni, hogy mindenki hallja szavait, hanem minden
vendég nyugodtan bámészkodhat, s kedvére körbejárhatja a területet.
•
zárt helyeken (múzeumokban,
templomokban) ahol az idegenvezető nem tud hangosan beszélni, halk
előadását szintén zavartalanul élvezheti minden csoport tag.
•
egy helyen több csoport / idegenvezető
jelenléte sem zavaró, más idegenvezető előadásának zaja sem, hisz a
fülhallgató segitségével minden vendég zavartalanul megkap minden
információt,
•
csoportos séta közben nem kell 50
méterenként a csoportnak megállni, bevárni a sorban hátul érkező idősebb
utastársakat, hanem a séta közben az idegenvezető folyamatosan tudja a
vendégeket informálni a látottakról, és a haladási útvonalról, ezzel is
- a vendégek idejét megspórolva - több idő jut az egyes látnivalókra.
•
nagy segitséget nyújt olyan esetekre is,
amikor valahol a városban – esetleg nagy tömegben – Utastársunkat kell
megkeresni. A készülék 150-200 méter hatótávolságon belül biztosítja a
hangátvitelt, így idegenvezetőnk tájékoztatása alapján – hol és merre
haladunk – „elveszett” utastársunk sikeresen visszatalálhat a
csoporthoz.
•
a nyakba akasztható, nagyon könnyű súlyú
adó-vevő rendszerrel mindenképp sok-sok drága idő takaritható meg a
városnézések alatt, mely időt inkább az adott
látnivalónak tudnak szentelni,
élvezve a technikai újdonság minden előnyét!
•
Alternativ programokon
(bicikli, segway, lovaskocsi, hajó), ahol a csoport nem egy helyen
tartózkodik, ott is folyamatos
instrukciókat kaphatnak a vendégek.
Interferencia esetén
egyszerűen csatornát váltunk, hisz a készüléken 99 rádiócsatorna áll
rendelkezésre.
Az elemek hosszú élettartamának
köszönhetően a készülékek akár egy hétig is tökéletesen működnek
elemcsere nélkül.
A Lengyel - Magyar barátság fája
Mindenki ismeri a mondást: Lengyel-Magyar két jóbarát,
együtt harcol, s issza borát..... De hol találni ennek nyomait?
Hát például itt...
Nézze meg a videót, hogy készült a Lengyel-Magyar barátság fájának
festménye a Budapest, VII. kerületi Klauzál utcában, 2014. júniusában.
http://7.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/140604/tuzfalrehab-igy-keszult-lengyel-magyar-baratsag-faja-klauzal-utcaban
 
"Magyarország
és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek,
de gyökereik a föld alatt messze
futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek
léte és erőteljessége a másik életének és
egészségének feltétele."
Stanisław Worcell (1849).
A két nép barátságának hivatalos napja
március 23, amelyet 2006-ban a két Köztársasági Elnök, Lech Kaczyński
és Sólyom László jelenlétében, Győrött felavatott emlékmű - a
Lengyel - Magyar Barátság Fája kezdeményezett és a két nép parlamentje
jóváhagyott 2007.március 12-én.
a lap tetejére
1. Parlament program -
városnézés parlamenti belépővel

Városnézés kis túra útvonalon autóval. Parlament látogatás előre foglalt
időpontban, előre rendelt belépőkkel - koronázási ékszerek megtekintése
(Európa legősibb királyi koronája, a Magyar Szentkorona, díszlépcső és
kupolacsarnok
meglátogatása - ülésterem -
Steindl Imre (1839 - 1902. aug.31.) - neogót stílusban
építette 1885-1904 között.
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy
kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. A tervező az épület
teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer
ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat
használtak fel.

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas,
alapterülete 17.745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két
oldalán emelkedik a képviselőház (ma az
országgyűlés) és a volt főrendiház (ma
Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29
lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és
szállítást. Az épületben valamivel több, mint 200 irodahelyiség található.
A
Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth
térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles
freskók és festmények is díszítik az Országházat.
Csoportos látogatás csak előzetes bejelentkezéssel
lehetséges. 20 főnél nagyobb csoportoknak előre megrendelt belépőt kell
váltani, amit csak utazási irodák, turisztikai szakemberek és szervezők
igényelhetnek.
A Parlament csoportos látogatása - az
épület megtekintése belül, kb 1 órás sétával - csak szervezett formában, előre
megrendelt és megvásárolt belépő jegyekkel - forduljanak hozzám, írjanak
levelet, és kérjenek árajánlatot a Parlament látogatásra.
Egyéni turistáknak lehetőségük van egyénileg is
megtekinteni az Országházat - mindennap 08.00 órától látogathatják az épületet
csoporthoz csatlakozva, helyi idegenvető vezetésével. Várakozás a Parlament északi
oldali
bejáratánál, belépők a Visitor Centerben (földalatti parkolóval együtt
kialakított pénztár) - ez a látogatás nagyban függ a mindennapi várakozó
turisták létszámától, illetve az országház őrsége bármikor lezárhatja a
beléptetést, az
időközi politikai történésektől függően.
Kérjen árajánlatot a gyönyörű budapesti Parlament
látogatására:
írjon e-mailt: buban (kukac) digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
2. Millennium program
Találka a Vörösmarty
téren - utazás a Millenniumi földalattin - séta az Operaházhoz, Opera
belső megtekintése, előre lefoglalt időpontban, és előre foglalt
belépőkkel - Budapesti Broadway (Nagymező utca) - földalattival a Kodály
köröndig (Kodály Zoltán múzeum megtekintése a zeneszerző volt lakásán) -
séta a Hősök terére - Városliget - Széchenyi fürdő - Vajdahunyad vár -
Vidámpark - Állatkert belépőkkel és kb. 2 órás sétával (hűtött üdítők,
szendvics) - Földalattival vissza a Vörösmarty térre - Vigadó -
Hajókikötő, dunai hajókázás a Margit-sziget és a Lágymányosi híd közötti
Duna-szakaszon és Duna parti séta.

a lap tetejére
3. Magyar folklór est borkóstolóval egy
város környéki Csárdában
Magyaros vacsora 3 fogásban, aperitiffel, tájjellegű borokkal és
cigányzenével, folklór bemutató népi tánccal és népdalokkal egy külvárosi
hagyomány őrző magyar csárdában. Helyi jellegű borok vásárlási lehetősége.
A világ
legnagyobb boroshordójának és a Törley pezsgő gyártásának bemutatása,
bortároló labirintus. Tánc, éneklés, vigalom, vicces táncjátékok, lopós
borkóstoló, minőségi cigányzene. Vacsora után személygépkocsival utazás a
Gellért hegyre, séta és éjszakai panoráma a Gellért-hegyi kilátó
teraszról, gépkocsival vissza a szállodáig.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510

a lap tetejére
4. Puszta program
Klimatizált gépkocsival
utazás a magyar pusztába, egy hagyományőrző majorba - üdvözlő ital,
pogácsa, aperitif (János-áldás) ménes hajtás, csikósok és betyárok
lovasbemutatója, puszta ötös, fogathajtás, kocsiverseny - Kocsikázás a
pusztán, helyi állatfajták bemutatása: szürke marha, racka juh, magyar
bivaly, istállók látogatása, vásárlási lehetőség: helyi főzetű pálinkák,
helyi borok, kolbász, szalámi, egyéb italok, emléktárgyak, hímzések,
faragások, karikás ostor a készítőknél.
Magyaros ebéd 3
fogásban egy igazi magyar "Csárdában", helyi borokkal, cigányzenével.
Létszám: min. 40 fő
11.30 A vendégek érkezése az Új Tanyacsárdába.
Kínálás. Kocsizás
A vendégeket csikósok fogadják, majd séta a csárda
udvarára. A vendégeket frissen sült pogácsával és
barackpálinkával kínáljuk.
Majd lovas kocsikra szállnak és kikocsiznak a pusztába.
12.30 Méneshajtás, majd séta a
tribünhöz. Lovasbemutató.
A program:
- a lipicai mén felvezetése és bemutatása
- szereplők felvonulása, vendégek köszöntése
- pusztaötös bemutatója
- csikósok különböző ügyességi
feladatai: lófektetés, ültetés, ostorpattogtatás,

-
csikósverseny, négyes fogat akadályhajtás, szamáridomítás
- játékos vetélkedő a vendégek bevonásával: üvegleverés
karikás ostorral, szamárfogat hajtás
- istálló megtekintése
- séta a rackanyájhoz és a magyar szürke marhákhoz.
13.30 Ebéd a Tanyacsárda éttermében
Csárdás menü:
- bográcsgulyás
- fatányéron rostonsültek, rablóhús vegyes körettel
- tanyasaláta
- lángoló tejespite,
gyümölcs
- kávé tejjel
- fehér és vörösbor karafból, jeges víz
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510

a lap tetejére
5. Lengyel
történelmi emlékhelyek Budapesten
Népeink közötti hagyományos ezeréves barátság jegyében
gépkocsival felkeressük azokat a budapesti emlékhelyeket, amelyeket a
magyar nép állított örök emlékül, azon kiemelkedő történelmi eseményeknek,
amelyben lengyel barátainkkal közösen vettünk részt.



|
Gépkocsival utazás a
Budai Várba - Palota (Nemzeti Galéria - Vármúzeum) - Mátyás Templom -
Halászbástya - séta a várban Bécsi kapuig - Gépkocsis utazás a Gellért
hegyi pálosok sziklakápolnájához, Bem térre, Földművelési Minisztérium,
Szt. István Bazilika (Templom belső és Szent Jobb megtekintése) - Opera,
Andrássy út, Lengyel nagykövetség, Stefánia, Thököly út Báthory emlékmű,
Népligeti Lengyel Hősök emlékműve, Kőbányai Lengyel Templom.
- Budai vár, ahol több emlékhely is található:
Lokietek Erzsébet
királyné (halála után az óbudai klarissza kolostorban temették el, ami
elpusztult a török időkben), I. Ulászló, I. Nagy Lajos és II.
Ulászló királyok éltek,
- Mátyás templom, ahol
1328-ban megkoronázták Károly Róbert magyar királyt és feleségét Elzbieta
Lokietek (Piast) királynét,
- Szt. István Bazilika
(a legenda szerint I. Szilveszter pápa a lengyeleknek szánt koronát adta a
magyar Vajknak, mint a kereszténység jelképét (továbbá emléktábla II.
János Pál pápa 1991-es látogatása emlékére), Mozaik
a jobb oldali bejárat felett - Szent Hedvig
ábrázolása,
- Báthory István király
trónon ülő szobra a Thököly út és Hungária út kereszteződésénél,
- Belvárosi plébánia
templom, a Szt. Kinga szoborral, ahol 1490-ben zajlottak a II. Ulászlót
megválasztó országgyűlés eseményei,
- Egyetemi templom, a
Czestochowai fekete madonna másolatával, amelyet a Pálosok 1688-ben kaptak
Lipót császártól,
-
Frederyk Chopin dombormű az Andrássy út 67. a volt
Zeneakadémia falán,
-
Stanislaw Moniuszko
lengyel
zeneszerző szobra fehér márványból,
az
Opera főhomlokzatának
tetőteraszát díszítő korlátján, Csajkovszkij és Szmetana mellett
(Halka c. opera)
-
Józef Wysocki mellszobra a magyar Nemzeti múzeum kertjében, aki a 48-as lengyel légió parancsnoka volt,
- Bem József szobra, a
szabadságharc híres Bem Apójáról elnevezett tér és emlékmű, aki
szülővárosa Tarnów felé mutat bal kezével,
-
Lengyel hősök emlékműve a Népligetben,
- Mieczyslaw Woroniecki
herceg emléktáblája a Kossuth téri Mezőgazdasági Minisztérium falán, és
obeliszk a Fiumei úti temetőben,
-
Kőbányai Lengyel templom és lengyel kisebbségi ház, az Óhegy u. és Kőér u. sarkán 1932-ből,
- Gellért hegyi
sziklatemplom és Pálos kolostor a Częstochowai szűz másolatával, a
lengyel
pálosok ajándéka,
-
Albert Schickendanz Bielsko-Bialai születésű, lengyel származású
műépítész, aki Karlsruhéban tanult, majd Bécsben dolgozott, Ő
ktervezte a Hősök terén álló - Milleneumi emlékművet, Szépművészeti múzeumot,
és
Műcsarnokot, Batthyány-mauzóleumot a Kerepesi úti temetőben, és Arany János
emlékművét a Nemzeti Múzeum kertjében) a Magyar Királyi Iparművészeti
Tanoda építészeti, rajz és alaktanára volt nyugdíjazásáig,
- Lengyel Nagykövetség
és Konzuli Hivatal a Bajza utca és Ligeti fasor sarkán,
- Lengyel Intézet,
és könyvtár a Nagymező utca és Andrássy út sarkán,
-
Lengyel Kereskedelmi Külképviselet a Stefánián,
|



|
- Az
ezer éves hagyomány szerint:
Lengyel-magyar
két
jó
barát,
együtt
harcol, s issza borát,
vitéz , s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.
Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a
közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek. A két nemzet, a lengyel
és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az
R1a1
típusú kromoszóma. Az előfordulási gyakoriság 56 és 60% közötti ezeknél a
népcsoportoknál. A kromoszóma jelenléte arra enged következtetni, hogy a
két nép egy körülbelül 10.000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.
A két nép barátságának hivatalos napja
március 23, amelyet 2006-ban a két Köztársasági Elnök, Lech Kaczyński
és Sólyom László jelenlétében, Győrött felavatott emlékmű - a
Lengyel - Magyar Barátság Fája - és a "Győri Nyilatkozat" után a két
ország parlamentje hagyott jóvá, és tette hivatalos ünnepnappá.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510

a lap tetejére
6. Zsidó emlékek
Városnézés
kis túra útvonalon autóval. A német megszállók által kijelölt, volt Pesti
gettó a II. világháború idején. A világ második legnagyobb zsinagógájának
meglátogatása (belépővel) - zsidó udvar temetővel - "az élet fája" - Hősök
temploma.
A
templom nemcsak Budapest egyik nagyszerű látványossága, de mindig is a
nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe volt. Mintha a mesés
Kelet egy darabja tárulna szemünk elé a közép-európai főváros szívében.
Manapság, amikor a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó
közösség hagyományos istentiszteletein felül hangversenyeket is rendeznek
ősi falai között, a művészet iránti tisztelet egészíti ki a vallásos
hódolatot. Így volt ez hajdanán, hiszen nem egyszer Liszt Ferenc és a nagy
francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott orgonáján, vagy amikor kiváló
kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű legrejtettebb zugait.
Ezért
vésték a bibliai szöveget a főbejárat fölé: "Készítsetek számomra
szentélyt, hogy köztük lakozzam". A zsinagógák a jeruzsálemi Szentélynek
az időszámításunk szerinti 70-ben történt pusztulása után váltak a zsidó
vallás központi intézményévé. A görög eredetű szó a héber bét kneszet (= a
gyülekezés háza) tükörfordítása.
S a
zsidó templom valóban a közösség háza, a közösség egymásra találásának
otthona, mondhatni gyülekezési helye egy-egy város vagy község híveinek.
Nem szent hely tehát, mint a hajdanvolt jeruzsálemi Templom: így ne
csodálkozzunk, ha a zsinagógákban olykor (a kevésbé fontos imák közben)
beszélgetést, csevegést hallunk.
A
zsinagógába mindig fedett fővel lépünk (a férjezett asszonyok kendőben), a
tisztelet jeléül. Ilyenkor egy bibliai mondatot ismétlünk, különös módon
épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki azért jött, hogy megátkozza
Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott: "Milyen
szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael". Ezt a bibliai mondatot több
évnyi hányattatás után végre joggal mondhatjuk el a Dohány utcai zsidó
templomról is... Lényeges eszköze a zsinagóga a közösség szerveződésének
és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz
felnőtt férfi van jelen.
Ennek
magyarázatát a Szentírásban fedezhetjük föl. Mózes Izrael fiainak 12
törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket
hozzanak. A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási
szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a "tejjel-mézzel folyó
Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien
azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért
földet. Mózes ekkor elmarasztalja a hírhozó "gyülekezet" lázadását. Tehát
10 felnőtt férfi - Mózes szemében is - már közösségnek, gyülekezetnek
számított...
A
zsidó istentisztelet világszerte, nálunk is, döntő többségében héber
nyelven zajlik, a szokások is jobbára megegyeznek az ősidők óta és
világszerte ma is gyakorolt rituáléval. Ezt írja elő a hagyomány, s ezen
felül ez fűz össze bennünket a közeli és távoli múlttal, s a világ más
tájain élő testvéreinkkel. Imakönyveinkben nap mint nap a örömmel és
szenvedéssel teli történelem jelenlétét érezzük.
Maga
az ima voltaképpen a hajdanvolt áldozatbemutatást helyettesíti, ahogyan
azt a bibliai Zsoltárok könyvében olvassuk: "Legyen az én imádságom
áldozat Előtted, Uram". A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös
imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. Ez utóbbival
kapcsolatos Jósua ben Gamala főpap i.sz. 64-ből való rendelete, amely
szerint "minden olyan községben, ahol legalább tíz felnőtt férfi lakik,
építsenek zsinagógát és iskolát".
Ennek
köszönhető, hogy azóta is mindenütt, ahol zsidó település létrejön, erről
a kettőről meg nem feledkezhetünk. És persze, ennek köszönhető, hogy az
ingyenes és kötelező népoktatás - annak idején 6-13 éves korig - éppen a
zsidóságban valósult meg először. Különös, de a tanulás még az imánál is
előbbre való; a főpap említett rendelete ugyanis így folytatódik:
"Amennyiben a községnek nincs elég pénze, hogy zsinagógát és iskolát
építsen, akkor csak iskolát létesítsenek, mert imádkozni ott is lehet...
Ősi
előírások szabják meg (vagy éppenséggel ösztönzik) a zsinagógaépítő
munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé
kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai
zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti
főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, amelyben az ősi Tóra-tekercseket
őrzik.
A
frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és
zsidó jelképek láthatók: menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, kettős
oszlop (a Szentély oszlopaira emlékeztetnek), oroszlán (Júda oroszlánja)
és korona (a Tóra vagy a tudás koronája). A frigyszekrényhez, amely előtt
mindig örökmécses ég, lépcsők vezetnek fel. (A hajdanvolt Szentély
oltárához 15 lépcsőn vonultak fel a papok és - énekszó kíséretében - a
léviták kórusának tagjai.)
A
Dohány utcai zsinagógában mindehhez még a frigyszekrény fölötti kupola,
gyönyörű lámpások, míves szószék, ülések és fémkorlátok is járulnak. A
hagyományos zsidó templomokban a Tórát (szombat délelőttönként) a középütt
elhelyezett emelvényről (héberül bímá) olvassák, ám egyes modern
zsinagógákban, így itt is, a keleti fal közelébe, az "oltárrészbe"
helyezték azt át. Ezért a Tóra itt nem a nép közül, hanem fentről a néphez
szól, akárcsak a prédikáció...
A
budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és
Európában - az amszterdamival együtt - a legmonumentálisabb zsidó templom.
Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú
gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére - közel
másfél évszázaddal ezelőtt - pályázatot írtak ki, amelyre a kor
legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster
(1797-1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot
mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát
is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak
idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a most
zárult felújítás is.)
Az
építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828-1903), aki később egész
vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster
távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe
vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom
belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember
6-án került sor.
(Nem
véletlen, hogy az idén az újjászentelést is éppen szeptember elején
valósították meg.)
A
Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi
és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben
(helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író,
újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum
lépcsőfordulójában található.
A
zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei
is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét
rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar
államférfiak (Széchenyi, Kossuth) elhunyta alkalmából is. A mostani
nagyszabású felújítás nem az első ilyen esemény az épület történetében.
1929
és 31 között ugyanis a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor
emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti
Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó
hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után
az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti
zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során
alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a
tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a
magyar zsidóság életében.
Ekkor
ugyanis már - az érlelődő fasizmus jegyében - megpróbáltatások sorozata
indult a zsinagóga történetében. 1931 tavaszán revolveres merénylő golyói
oltották ki két hívő életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház
tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé.
Végül
1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor
Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a
zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és
jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma
idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken
át látható volt.
A
templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el - sokukat
tömegsírban - a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat.
Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti
zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jórészüket azonban (mintegy
hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem
maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak...
Ez a templom - az egész ország és a világ zsidósága szemében - a magyar
nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett. A
megújult külsejű épület homlokzata fölött bibliai mondat hirdeti a Világ
Urának jelenlétét: "Építsetek nekem szentélyt, hogy köztük lakozzam".
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510

a lap tetejére
7. Vörös csillag túra
A "Terror Háza" múzeum meglátogatása, amely
egyedülálló Európában. A "vörös terror" bemutatása a hírhedt Andrássy út
60. épületében, ahol ténylegesen zajlott az elhurcolt emberek kínzása és
kivégzése a II. világháború előtt és után. A város egyetlen szabadtéri
múzeumának meglátogatása, ahol a szovjet diktatúra monumentális szobrai -
Lenin, Marx, Engels - láthatók - A vasfüggöny mögött elszigetelten -
Velcome drink "Molotov coctail". Tropicarium-Oceanarium a Camponában,
egzotikus halak, cápák és állatok 3000 m2-en, középeurópa legnagyobb
Aquariuma. Utána egy monumentális bevásárló központ, vásárlási
lehetőséggel.

Memento park
A
kommunista diktatúra összeomlásával egyidőben az előző rendszer gigantikus
szimbólumai pillanatok alatt eltűntek a Kelet- és Közép-Európa utcáiról és
tereiről. A legtöbb helyen a szobrokat vagy beolvasztották, vagy
ismeretlen helyre szállították - de nem Magyarországon.
A
Budapesti Közgyűlés kulturális bizottsága úgy döntött, hogy a szobrokat
hasznosítani kell, és tervpályázatot hirdetett, melyet Eleőd Ákos
építőművész nyert meg; így jött létre Európa első kommunista
szobormúzeuma, mely Magyarország legizgalmasabb szabadtéri kiállítóhelyévé
nőtte ki magát.
Itt
található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenkó szobra, a Szovjet
katona, a Kommunista mártírok, a Tanácsköztársaság emlékműve és még sok
más monumentális alkotás.
Évente kb. 30,000 vendég keresi fel a parkot, külföldiek és magyarok
egyaránt.
Az utcákon és a tereken a diktatúra elvárásai
szerint a kommunizmus mindenhatóságát és örök igazságát pöffeszkedőn
hirdető gigantikus emléművek látványa hozzáartozott a Vasfügöy mögötti
"keleti blokk" településeinek képéhez.
Történelmi
léptékben mérve szinte egy pillanat alatt tűnt el mindez; de az utókor
számára, tanulságul szolgálva nem teljesen nyomtalanul: A budapesti
Memento Park területén létesült Szoborpark Múeumban mindenki megnézheti e
vészterhes korszak köztéri műalkotásait és átérezheti a belőlük áradó
nyomasztó hangulatot.
Budapest XXII.
kerületében, a forgalmas 7-es főútvonal mellett található a Memento Park,
kortörténeti emlékhely, kulturális központ, egyben idegenforgalmi
látványosság, amelynek hangsúlyos része a Szoborpark. Ebben a sajátosan
kelet-európai gyűjteményben politikai vonatkozású, egykori köztéri szobrok
láthatók, amelyek a szocialista kultúrpolitika és eszmerendszer igényei
alapján 1947-1988 között kerültek Budapest utcáira.
1945-ben a II.
világháborúból Magyarország vesztesként került ki. Az országot megszálló
szovjet Vörös Hadsereg támogatásával a hatalmat kommunista politikusok
ragadták magukhoz, s megvalósult a szovjet típusú totális diktatúra. Az
elkövetkező évtizedekben országszerte több ezer köztéri szobrot avattak,
amelyek a kommunista eszményeket és képviselőiket: a megszálló
szovjeteket, és a velük együttműködő vezetőket dicsőítették.
A kelet-európai
diktatúrák 1989-90-re elbuktak. E politikai fordulat részeként Budapesten
is napirendre került a kommunista ideológiát képviselő köztéri emlékművek
ügye, további sorsuk rendezése. A közvélemény egy része a kérdés
legradikálisabb megoldását, a szobrok megsemmisítését, beolvasztását
tartotta volna természetesnek.
A Fővárosi
Önkormányzat ezt a lehetőséget azonnal elvetve, konszenzusos döntéssel
tematikus szoborpark kialakítását határozta el. A majdani parkba kerülő
"dokumentumértékű alkotások" kiválasztása érdekében.
A kommunista diktatúra gigantikus emlékművei
a budapesti kerületek polgármesterei és a
helyi Kulturális Bizottságok tettek javaslatot az eltávolítandó-
áthelyezendő emlékművekre, emléktáblákra. A kerületi döntések nyomán állt
össze az a 42 alkotásból álló lista, amely a szoborpark kialakítására
kiírt építészeti tervpáyázat alapjául szolgált. A téma kiemelt édeklődést
vonzott; úságcikkekben, TV-, és rádióműsorokban számos vélemény
foglalkozott különféle szoborpark elképzelésekkel.
Öszességében két domináns gondolatmenet
rajzolódott ki: a szigorúbb változat egy "szégyenpark-típusú" megoldást
javasolt, mások viszont egy groteszk "gúnypark" megvalósítását tartották
volna jónak. Az a tény, hogy a Tétényi Fennsíkon a fentiek szellemétől
teljesen elvonatkoztatott koncepció valósult meg, az építészeti
tervpályázat I. díjas tervének, Eleőd Ákos "egy mondat a zsarnokságról" -
Szoborpark koncepciójának köszönhető.
A győztes tervpályázat hazai és nemzetközi sikere
a megnyitás óta nemcsak a szakirodalomban követhető. Tervében, amelynek
alapeleme az aktuápolitikából elemelt témakezelés, a demokrácia méltóságát
állította a középpontba, s a Szoborparkkal együtt kidolgozta a projekt
második, befejező ütemét, a komplex Memento Park koncepciós tervét, annak
művészeti-oktatási idegenforgalmi program-tematikájával együtt.
A Szoborpark/Memento Park üzenete kettős:
megidézi a diktatúra atmoszféráját, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak
feldolgozására, kritikai elemzésére. A tervek megvalósításához több
helyszínt is mérlegelve, a Szoborpark végül a XXII. kerület átal
felajánlott területen, a Tétényi Fennsíkon épült meg. A hivatalos megnyitó
1993. június 27-én, a megszálló szovjet Vörös Hadsereg
Magyarországról történt távozásának második évfordulóján volt. Mindezzel
párhuzamosan vidéken is sikerült megnyugtató módon rendezni a helyi
szobrok ügyeit. A művek többsége helytörténeti múzeumokba, gyűjteményekbe,
szovjet katonasírok fölé, vagy raktárakba került.

a lap
tetejére
8. Forradalmi túra - 56'-os
emlékhelyek
Személygépkocsival - Bem-tér az egyetemisták
1956. okt. 23.-i első nagygyűlésének helyszíne. Parlament látogatás
belépővel, 1956. okt. 29.-én Nagy Imre itt jelentette be a független
Magyar Kormányt, és innen sugározták a Kossuth Rádió első forradalmi
adását.
Szabadság tér, USA nagykövetség, ahol nov.
4.-én Mindszenti János Bíboros menedéket kért és kapott. Corvin-köz, a
mozi környékén volt a legjelentősebb fegyveres civil ellenállás. Új
köztemető, Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós sírjai, amelyeket
exhumáltak és újra temették őket a temető egy távoli szegletében, a 301-es
parcellában. Hősök Tere, ahol a dec. 4.-i munkásnők tüntetése zajlott,
majd 1957. május 1. az első májusi Kádár-ünnep. Terror háza múzeum
látogatás belépővel, a nyilas és vörös terror rémtettei az Andrássy út
60.-ban.

a lap tetejére
9. Hajós kirándulások a Dunán
9/1. Budapesti városnézés hajóval
A
dunai hajós városnézés 60 perces, reggeltől estig, mindennap elérhető.
Leggyakrabban este szervezzük, amikor
leszáll az est és kigyúlnak a fények a Duna felett. Minden híd és épület
díszkivilágításban pompázik.
Leggyakrabban este 20.00
órakor indul a hajó, egy pesti rakparti hajóállomásról, a Margitsziget
közelében. A hajóút alatt az idegenvezető mikrofonon keresztül
kommentálja a látottakat, beszél Budapestről, történelméről, a Dunáról,
és a főváros Duna parti nevezetességeiről.
Kérésre itallal fogadjuk
vendégeinket a hajóra belépve. Ez a "welcome drink" lehet egy pohár
tokaji, vagy más bor, pezsgő, és pálinka is, kívánság szerint.
A hajó általában a Margit szigettől indulva áthalad a
Margit híg alatt, a Lánchíd alatt, az Erzsébet, Szabadság és Petőfi
hidak alatt, és az újonnan átnevezett Rákóczi híd előtt fordul vissza,az
új Nemzeti színház előtt.
Akár vacsorát is adunk a hajón, svéd asztalos kínálásban,
miközben a hajó halad a Dunán, a vendégek finom vacsorát kapnak, és
közben megcsodálhatják a kivilágított főváros szépségeit.
.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
a lap tetejére
9/2.
OPERETTHAJÓ - ZENEHAJÓ MÁR 15 ÉVES HAGYOMÁNNYAL
„Zene, vacsora, sétahajózás, avagy kulturális időutazás Budapesten”
Az Operett hajó
előadássorozat másfél évtizedes működése és több mint 1500 sikeres
előadás lebonyolítása óta megszokott módon idén is az Operaház
kiváló énekes, hangszeres és táncművészeiből alakult
Operetthajó
Társulata
nemzetközi műsorával
gondoskodik Vendégeink magas színvonalú kulturális szórakoztatásáról.
A műsorokban
egyedülálló módon, minden közönségigénynek egy programon belül eleget téve
elhangzanak népszerű opera, operett részletek, olasz és spanyol dalok,
musicalek (eredeti nyelvű előadásokban!) és bravúros hangszeres szólók,
valamint látványos jelmezekben előadott magyar folklór, klasszikus,
sztepp, flamenco és hastáncok, amellyel komplett, feledhetetlen élményt
nyújtó összművészeti előadást kívánunk Vendégeinknek biztosítani.
A műsort gyertyafényes, svédasztalos vacsorakínálatunk
megújult étel és italkínálata mellett élvezhetik kedves Vendégeink,
mialatt Budapest esti kivilágított panorámájában gyönyörködhetnek a
sétahajóút alatt. Az est két szünetében angol, német, magyar nyelven
művészettörténeti városnéző idegenvezetést szolgáltatunk, melyben Budapest
épületeinek zenei és művészettörténeti érdekességeit mutatjuk be.

április 4.-től
október végéig minden szerdán, pénteken és vasárnap 20 órától 22 óráig
Operetthajó
Normál kategória,
műsorral:
A
program ára: (műsorral, 2 órás sétahajózással, városnéző
idegenvezetéssel):
Felnőtteknek
4.500 Ft / fő
Gyermekeknek (12
éves kor alatt) 3.800 Ft / fő
Vacsorás, műsoros
kategória:
A program ára
(műsorral, svédasztalos vacsorával, 2 órás városnéző
idegenvezetéssel egybekötött sétahajózással, egy pohár pezsgővel):
Felnőtteknek
10.500 Ft / fő
Gyermekeknek (12
éves kor alatt) 7.500 Ft / fő
VIP
vacsorás, műsoros kategória:
A program
ára
(műsorral, svédasztalos étkezéssel, 2 órás sétahajózással, a
szünetekben városnéző idegenvezetéssel, egy pohár pezsgővel + 1 pohár
borral, vagy üdítővel, a műsorhoz legközelebbi VIP asztaloknál történő
elhelyezéssel):
Felnőtteknek
13.000 Ft / fő
Gyermekeknek (12 éves kor alatt) 9.000 Ft / fő
Lehetőségünk van, hogy az Operetthajó menetrendjén kívül, bármely más
napon és napszakban egyedi, akár más stílusú hajós programokat szervezzünk
megújult hajóparkunk segítségével, külön hajóval az ön csoportjai számára,
amelyeket egyedi módon, a csoportok létszámához mérten, jó kondíciók
alapján tudunk kikalkulálni.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
a lap tetejére
9/3. Szentendrei kirándulás, dunai sétahajóval
A
művészetek barokk városának meglátogatása sétahajóval a Dunán 1,5 óra
odafelé - séta az Ó-városban, közben
üdítő és kávé fogyasztás egy hangulatos kávéházi teraszon. (Igény szerint
belépők kiállításokra, vagy múzeumba) Vásárlási lehetőség a helyi
kézművesek boltjaiban. Magyaros ebéd borral egy helyi vendéglőben.
Hazatérés sétahajóval a Dunán kb. 1 óra.
Szentendre a
Dunakanyar kapujában, a
pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a
Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben
található. Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott
az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos
elnevezéssel bíró városrészei:
Izbég (volt falu),
Pannónia telep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...
Ulcisia Castra (magyarul: Farkas vár)
Pannonia provincia "limes"- ének
egyik jelentős állomáshelye,
Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt
202-ben
Septimius Severus,
214-ben
Caracalla és
375-ben
Valentinianus császár.
Mint stratégiailag fontos helyet a honfoglalás során a
IX. században a honfoglaló
Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem szállta meg. A város
első okleveles említése 1009-ből való. A középkori település a
Templom-domb körül épült fel. Középpontja a Szent András tiszteletére
felszentelt templom, amely a város névadója is lett. A városfallal
körülkerített kis város jelentősége a XIV. századtól nőtt meg, mert a két
uralkodási központ Buda és Visegrád között félúton fekszik.
A
XII. században már a
veszprémi püspökség oklevél kiállító székhelye Szentendre. Neve
Fulco deák (valójában "hospes", püspöki írnok)
1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet
II. Géza király erősített meg, fordul elő először.
A
török hódoltság és a háborúk miatt a város lakossága egyre csökkent, A
reformáció még itt érte a lakosokat, akik később a Duna jobbpartjáról a
Szentendrei-szigetre települtek át. Ott ma református magyar falvak
sorakoznak. Helyükbe a Duna jobbpartjára szerbeket, majd svábokat
telepítettek.
A
törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának
emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú
polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai.
A város újbóli benépesítését a délvidéki események indították el. A török
visszafoglalta 1690-ben Nándorfehérvárt, és a császárt támogató
balkániaknak menekülnie kellett. Körülbelül 6000 embert, többségükben
szerbeket telepített le Lipót császár Szentendrén, és kiváltságokkal látta
el őket.
Így a szentendrei szerbek nem is csatlakoztak a Rákóczi
szabadságharchoz. A telepesek különböző vidékekről jöttek. Az opováci, a
csiprováci, a pozsareváci és a belgrádi szerbek, valamint a görögök, a
katolikus dalmátok, a bosnyákok külön-külön városrészben telepedtek le.
Kezdetben mindegyik közösség - a hazatérés reményében, ideiglenes
jelleggel - külön-külön fatemplomot épített magának, de a karlócai béke a
hazatelepülésüket meghiúsította. Így a XVIII. század elején szép, barokk
kőtemplomok sora épült a fatemplomok helyén. (Ez
a magyarázata annak, hogy miért van hét temploma Szentendre belvárosának.)
A város csakhamar jó boráról és kézműveseiről lett híres.
A gazdag görög kereskedők házai és raktárai a Péter-Pál
utca, Dumtsa Jenő utca és a Bercsényi utca által határolt területen
láthatók.
A Fő tér környékén vannak a szerb kereskedők keskeny házai:
alul üzlet, az emeleten lakás, a padlástérben raktár. Közöttük sikátorok
nyílnak.
A Templomdomb környékén dalmát kereskedők és szőlőtermelők
éltek. Később a szerbek fokozatosan hazatelepültek. 1815-ben a lakosság
42%-át, 1890-ben már csak 19%-át alkották. Helyükre magyarok, frankföldi
svábok, majd szlovákok érkeztek.
A 18. században virágzó kereskedőváros a 19.
században háborúk, természeti csapások, a gyáripar konkurenciája, végül az
1880-as filoxéra vész miatt hanyatlásnak indult. Így, míg más városokat
szinte szétfeszített a fejlődő gazdaság, Szentendre csendes kisváros
maradt és megőrizte barokk arculatát.
Az 1888-ban megnyitott helyi érdekű vasút közel hozta a
fővárost. A szerb templomok részben katolikus és református templomok
lettek.
A 20. századra a városban túlsúlyra jutott a magyarság. A
város arculatát döntően befolyásoló művésztelep 1926-ban kezdte meg
működését. A rendszerváltás után a múlt századi üzemeket vállalkozók
vették át. Az utóbbi évtizedek eseménye, hogy a magántőke felfedezte az
idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, így sok kis vendéglő, szálloda,
kávézó, panzió, kemping létesült és várja Önöket.
A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a
művészeket. A szentendrei művésztelep
1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún.
szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész,
valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire
budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

a lap tetejére
10. Dunakanyar kirándulás
Az
esztergomi Bazilika, a magyar hercegprímások történelmi székhelyének
meglátogatása klimatizált személyautóval. Visegrád - Fellegvár (belépővel)
történelmi séta az egykori sasfészek romos falain - korabeli viseletek,
fegyverek, páncélok és lovagi
kellékek,
vadászterem, lovagi terem, lovagi tusák kipróbálása - (hűtött üdítők).
Mátyás reneszánsz palotájának bejárása, lovagi próbák (belépővel) -
ásatások, palota maradványok - Királyi lakoma útközben egy különleges
reneszánsz vendéglőben tájjellegű borokkal, és királyválasztással.
Szentendre, a művészetek városa - séta a barokk belvárosban szerb
templomok között - (üdítők és kávé) - vásárlási lehetőség a helyi
kézművesek boltjaiban.
A Dunakanyar a
Duna
Esztergom és
Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a
folyó a
Börzsöny és a
Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya
nyugat-keletiről észak-délire változik.
Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar
szerepel a
világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi
középkori királyi központ és az
esztergomi
középkori vár helyszíneinek összevonásával.
A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére
használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a
Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra
emelkedő
Börzsöny hegység nagyobbik,
Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt
Pilis hegységet és
Visegrádi-hegységet a part menti területekkel.
Esztergom - Helyén
megerősített római város állt
Salva Mansio néven.
Nagy Károly a
8. század ban "Osterringun"-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi
avar gyűrűsáncokról.
Az Esztergom név eredete: az Iszter(gam)ból ered
(Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos
említése
1079-ből való. Mivel Esztergom a
Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület
(pl: gomb, gömb, gumó).
A
középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született
I. István és
1000-ben itt koronázták királlyá.
Az
Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a
magyar katolicizmus egyházi székhelye.
Az ország legnagyobb temploma a
bazilika . Itt van még a
Bakócz-kápolna a
reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb
egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki
Mindszenty József
hercegprímás hamvainak hazahozatala óta (1991).
A
Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti
gyűjteménye. Itt őrzik
M. S. Mester műveit. Itt van még az ország legjelentősebb
egyházi levéltára is.
A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely
volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak
Solva néven
castrumot építettek itt, a limes része volt. A
960-as években
Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta.
Itt született Vajk, azaz
Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása
óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső
székesegyházát, amit nevelőjéről
Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több
önálló egységekbe szerveződött. A királyi várost rengeteg
külváros vette körül.
Itt működött a
13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje.
Imre király
1198-ban az érseknek adta a várost.
1242 telén a
tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A
tatárjárás után a királyi udvar előbb
Visegrádra, majd Budára költözött.
1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát
Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát
cserélt.
a lap tetejére

A
15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak
meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek.
1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, az
Esztergomi szandzsák központja lett. A
Tizenöt éves háború idején
Karl Mansfeld csapatai báró
Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de
1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az
egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult,
elnéptelenedett.
A kurucok hatheti ostrom után,
1706.
szeptember 16-án,
Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat.
1708-ban visszakapta
szabad királyi városi rangját.
A török hódításkor elmenekült érsekség csak
1820-ban tért haza.
1822-ben kezdték építeni a
bazilikát, melyet
1856-ban szenteltek föl. Az
1848-as szabadságharc alatt
Kossuth Lajos és
Széchenyi István is megszálltak a városban.
1849.
április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az
osztrákokkal.
1876-ban
törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és
rendezett tanácsú városként,
szabad királyi városi címmel, betagolták
Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma
nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős.
1895-ben átadták a
Budapest-Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án
nyílt meg a
Mária Valéria híd is Esztergom és
Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három
szomszédos településsel (Víziváros,
Szenttamás,
Szentgyörgymező).
A
trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét.
1919-ben
cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak
1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített
Komárom és
Esztergom vármegyéknek
1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az
addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt
idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot.
A
második világháborúban,
1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három
középső nyílását. A szovjetek 1944 december 26-án foglalták el. A város
hivatalosan az
1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt
megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor
tudott
Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a
megyei földhivatal, a
levéltár, a
megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is
Esztergomban maradt. Az
1950-es években katonavárosként emlegették.
Fél évszázados roncsaiból
2001-re ismét újjáépült a
Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg
kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a
2003-ban megalakult
Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi
Esztergom vármegyét, és
Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.
Visegrád - A
Duna-kanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek
sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes
andezit
láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A
népvándorlás után megtelepedő
szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly
Salamon király. A
tatárjárás után épült fel a fellegvár IV. Béla parancsára.
Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország
fővárosának.
1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben
350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a
Rákóczi szabadságharc során, Lipót császár parancsára az
osztrákok felrobbantották.
a lap tetejére
Lovagi Torna
Egész évben szervezünk lovagi tornákat a visegrádi Alsóvár szabadtéri
színpadán a Szent György Lovagrend előadásában. A programokat kívánság
szerinti
időpontban, 30 fő létszámtól rendezzük meg. Kisebb létszámú társaságok
részére az előjegyzett programokhoz való csatlakozást ajánljuk.
• A programot megelőzi egy történelmi ismertető, a torony megtekintése,
igény szerint kiállítótermekkel.
• A torony fantasztikus kilátással rendelkező tetőteraszán borral, illetve
megrendelés szerint koktéllal és házi pogácsákkal kínáljuk vendégeinket.
• A bemutató a Salamon torony mellett elhelyezkedő lovagi torna pályán
zajlik. A programok kezdetén egy királyt és egy királynét választanak a
lovagok
a közönség tagjai közül, akiket királyi palástokba öltöztetnek és
megkoronáznak.
• A király felszólítására bevonulnak a lovagok, akik középkori
fegyvereikkel célzó és bajvívó tudásukat bizonyítják a királyi párnak és
meghívott vendégeiknek. A párviadalok valósághűen és izgalmasan,
esetenként humorral idézik fel a középkori lovagok bátorságát és
vakmerőségét.
• Szabadtéri műsorainkat királyi vadászölyv reptetése is színesíti.
• A műsor zárásaként vendégeinknek lehetősége nyílik a középkori
fegyvereket a lovagok segítségével kipróbálni.
• Amennyiben a programot királyi lakoma követi, az étteremig tartó 200
méteres utat üstdobos kísérettel, sötétedés után fáklyás menetben teszik
meg
vendégeink.
Programjainkat magyar, német, angol, olasz és orosz nyelveken mutatjuk be,
egyéb más nyelveken csoportkísérő vagy tolmács segítségével történik a
műsor levezetése.
A lovagi torna nézőtere max. 300 fő részére fedett, párnázott ülésekkel
felszerelt, így kedvezőtlen időjárás esetén is kényelmesen megtekinthető.
Téli időszakban lovagi tornánkat igény szerint zárt helyszínen vagy
kültéri fűtéssel rendezzük, forralt bor kínálásával.
Kérjen árajánlatot a visegrádi lovagi tornára és
az azt követő királyi lakomára:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510

a lap tetejére
11. Balatoni kirándulás - Herendi Porcelángyár
és Múzeum


A
világhírű, 1826-ban alapított Herendi Porcelán manufaktúra meglátogatása
klimatizált gépkocsival, kávézás a "Porcelanium"-ban, vásárlási lehetőség.
Tihanyi félsziget, 1051-ben alapított Tihanyi apátság, az egyetlen eredeti
magyar királysír I. András, aki a temetése helyszínén nyugszik. Balatoni
panoráma, séta a kézművesek boltjai között, vásárlási lehetőség. 3 fogásos
ebéd egy igazi magyar csárdában, helyi borokkal - Balatonfüred, a
legrégebbi tüdőszanatórium és gyógyhely (igény, és kedvező időjárás esetén
fürdés a tóban, strandbelépőkkel). Visszatérés Budapestre gépkocsival.
Herendi Manufaktúra
Közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, a
Bakony erdeinek ölelésében fekszik Herend, a porcelánváros, s Európa
legnagyobb porcelánmanufaktúrája. Az 1826-ban kis, néhány fős műhelyként
induló üzem mára uralkodók, neves történelmi személyek, vezető
üzletemberek, művészek kedvelt márkájává vált. A világ majd' minden
országában ismert nagyvállalat, s igazi hungarikum: a Magyar Örökség
része.
A porcelángyár kőedénygyártás formájában
1826-ban indult,
Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért
megbukott, és
1839-ben a hitelezője,
Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte
dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A
reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.
A felfokozott idegenforgalmi versenyben is közel 100 000
látogatót lát vendégül. Kiemelt idegenforgalmi jelentőségének megfelelve a
világ legnagyobb Herendi kincsestárán, a Herendi Porcelánművészeti
Múzeumon mellett 1999 óta a Porcelanium is várja a látogatókat: ahol
betekinthetnek a kulisszák mögé, mozifilm és a korongosok, porcelánfestők
élő munkája, valamint szakképzett idegenvezetők ismertetik meg a
porcelánkészítés rejtelmeit. Színvonalas Apicius Étterem és Kávéház a
gasztronómia szerelmeseinek jelent kulináris élményt.
A technológia és márkajegyek változását éppúgy
megismerhetik, mint a híres megrendelőket, tisztelt mestereket, valamint
betekintést nyerhetnek a gyár történetébe, a múltba és jelenbe. Kisváros,
melynek nevét egy közel 1000 főt foglalkoztató porcelánmanufaktúrával
azonosítják szerte a világban. Herend, ahol a Szépségek születnek, s
válnak Örök Értékké.
Egy porcelánmanufaktúra, melynek 183 éves történelme során - a Szépség
erejével - túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat.
Ahol a nyers porcelánmassza első érintésétől az utolsó
ecsetsimításig a kézi munka művészetének diadala a Szépség születésének
minden mozzanata.
A Herendi Porcelán megtalálható a világ majd minden
országában, neve egyet jelent ma is a tündöklő tökéletességgel.
A pápai kemény cserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben
komoly tőkével betársult Stingl Vince 1826-ban alapított herendi
műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt
alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.
A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé
mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak
(Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok
(Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki
eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti
kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni,
herendi jelleggel.
Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok az 1851-es londoni
világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő
nevét viselő lepkés, virágos mintájú "Queen Victoria" készletet. Vevői
között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.
A hetvenes évek elején azonban a világválság már erősen éreztette hatását
idehaza is. Herenden egyre kevesebb lett a megrendelés, és egyre több az
ellentét Fischer és fiai között. Végül az öreg Fischer Mór 1876-ban átadta
a gyárat fiainak. Az új generáció kevésbé igényes tömegárut kezdett
gyártani, ennek ellenére az olcsóbb cseh porcelánok kiszorították
termékeiket a piacról. Végül eladták a gyárat az államnak 1884-ben.
Az új Herendi Porcelángyár Rt. azonban a rekonstrukciók
ellenére sem lett eredményes. 1896-ban vezetését az állam felajánlotta
Fischer Mór unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek. Ő ott folytatta, ahol
nagyapja abbahagyta: antik porcelánokat készített, de az új stílus, a
szecesszió jegyében. Az átütő sikerek - például az 1900-as párizsi
világkiállításon - ellenére adósságai és a rossz gazdasági vezetés miatt
Herend helyzete ismét válságosra fordult (1916-20 között a termelés is
szünetelt).
A gyárat végül mégiscsak a művészi kvalitásai mentették meg
- méghozzá egy új műfaj bevezetésével! 1925-től Herenden elkezdték
gyártani a kisplasztikákat és a népies, művészi figurákat (Telcs Ede,
Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő ismert figurái nagy sikert arattak).
A harmincas évektől Herend újra régi fényével ragyogott a nemzetközi
kiállításokon.
A második világháború pusztítása elkerülte a gyárat, amely
így csak néhány hónapig volt zárva. A véletlennek köszönhető, hogy az
ötvenes években a művészeti vonalat erősítették a gyárban (Rákosi Mátyás
felesége porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az
antik porcelánokon).
A 20. század második felében a herendi márka újabb
földrészeken hódított: Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé
irányuló exporttal. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra
Rt. 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok
tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.
a lap tetejére
Balaton
Becenevén a "magyar tenger"
Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a
Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek
Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú,
szélessége 1,3-14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².
Keleti medencéjét a
Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál
medre sekélyebb. Északi oldalán található a
badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes
vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik.
Siófok és
Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke
Budapest mellett az ország
turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén
gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben
megrendezik a
Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár)
szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.
Szlovén,
szerb,
horvát nyelven Blatno jezero,
szlovákul Blatenské jazero. Német elnevezése, a Plattensee, kicsit
hasonlóképpen "lapos", azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel
áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a
népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek
értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno - platten).
A Balaton a
Dunántúlon közepén terül el, északon a
Balaton-felvidék, nyugaton és délen a
Zalai- és a
Somogyi-dombság, keleten pedig a
Mezőföld határolja.
Geológia -
Geológiailag a földtörténeti
középkorban, a
mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek
kapcsolatban vannak az
Alpok anyagát adó formációkkal.
Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a
holocénben, mintegy 15.000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A
jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és
valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A
szélerózió mellett
tektonikai mozgások is szerepet játszottak.
Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai
Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek
fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a
tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem
csak a
Kis-Balaton, hanem az egész
Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a
tóhoz tartoztak.
A
Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más
időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok,
"dünék") ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka
folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot
is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt
teljesen feltöltődne.
A környező vulkanikus maradványok - többek között a
badacsonyi
bazaltorgona, a tihanyi
gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbi
földtörténeti szakasz emlékei.
Vízrajza - A tó vízmennyisége 1800
millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő
táplálója a
Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta
a
párolgás miatt csökken, ősszel és
télen a csapadék miatt pedig emelkedik.
A
Siót elzáró
turzásokat mesterségesen először
Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a
19. század derekán, a déli parton haladó
Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés
határozta meg.
A vízszintet jelenleg az
1976-ban elkészült
siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint
feletti 104
méteres szint körül.
Hullámjárás
A tó sekélysége és a
nyári meleg víz viszonylag alacsony
viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta
hullámok. Az
uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj. A
Balatonfelvidék
hegyei-völgyei
lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve
hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a
viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig
legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek
mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2
óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.
Víztükör - A
tóra hosszanti irányú tartós szél jelentős változásokat idézhet elő a
Balaton különböző medencéinek vízszintjében. A tartós
délnyugati szél 5-11
óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Az eddig
megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra
1962.
május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt
Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent,
Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett. A keresztirányú áramlások, a
partvonal tagoltsága és más tényezők miatt az ilyen jelenségek
előrejelzése szinte lehetetlen.
Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is
lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es
vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel
Siófoknál. 
Áramlások -
Ugyancsak a szél, valamint a
Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az
uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az
északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező
irányba áramlik vissza.
A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen
erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített
mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/sec értéket is.
Bizonyára nem független ettől a jelenségtől a közeli
Örvényes helység neve.
Az ország népszerű tavának
vízminősége fontos
tudományos, környezetvédelmi és főleg a
turizmus révén
gazdasági kérdés is, ami a közvéleményt is erősen foglalkoztatja.
A tó vizének minőségére elsősorban a Zala folyóval
belekerülő,
biológiailag hasznosítható
foszfor koncentrációja hat. Ennek értéke
2008 májusában literenként néhány mikro grammra csökkent. A víz
tisztasága annak is köszönhető volt, hogy a tavaszi algák eltűnését még
nem követte a nyárra jellemző fajok elszaporodása annak ellenére, hogy a
víz hőmérséklete elérte a 20
Celsius-fokot.
A hőmérséklet emelkedése elősegíti a
szerves anyagok kioldódását a
Kis-Balaton vízrendszerében. Ezzel függ össze, hogy a Zala folyóval
érkező, vízben oldott szerves anyagok koncentrációja a téli és kora
tavaszi értékhez képest másfélszeresére nőtt, értéke szerves szénben (DOC)
kifejezve 16 milligramm volt literenként. A Zalával érkező szerves
vegyületek
huminanyagok, amelyek barna színt kölcsönöznek a víznek, ezért a folyó
színe is sötétedett. A napfény bontó hatására azonban a Balaton vize még a
Keszthelyi-medencében is sokkal világosabb. A hőmérséklet növekedésével a
Balatonba jutó színes oldott szerves anyagok mennyisége is növekszik.
Éghajlata, mikroklímája
A Balaton a
Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence
egészére jellemző,
óceáni és
mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt
kontinentális
éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán
hatások.
A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A
legmelegebb hónapok a
június,
július és
augusztus. A legnaposabb
hónap a június. A legkevesebb
csapadék augusztusban és
szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat
esős nappal.
Maga a tó jelentős hatással van környezete
mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő
hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen
melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali
és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint
távolabb.
A víztükör visszaveri a ráeső
napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű
hegyoldalai kiváló
szőlőtermő területek, amit már a
rómaiak is felismertek.
A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz
nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet
hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben
közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb,
mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb
vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz
"hivatalos" hőmérséklete erősen visszaesik.)
A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága
gyakran 20-30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, azaz hosszú
hasadások a jégtakarón a fokozódó hideg hatására, erős hangjelenségek
mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva,
enyhülés idején a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra
torlódnak, és turolás alakul ki.
Széljárás -
A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó
szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között
északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon
kívül, ősszel és télen gyakoribbak.
A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen
kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A
viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak
felül hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt
30-35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.
Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt,
1961.
július 13-án. A legszelesebb hónap
április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A
Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan
befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy
különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.
A turistaszezonban, április 1. és október 30. között a
tavon viharjelző szolgálat működik.
a lap tetejére

Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
Élővilága
A tó növényvilágának nagy
részét
algafajok teszik ki. A
hínárfélék között a leggyakoribbak a
békaszőlő-fajok. A
nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a
fedőnád (Phragmithes australis), a tavi
káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás
(Carex elata) és a keskenylevelű
gyékény (Typha augustifolia).
Az állatvilágot
Európa számos madara illetve mintegy 50-féle hala mellett rengeteg
egysejtű,
édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni
szivacs -,
rákok,
kagylók, valamint a
halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok
és árvaszúnyogok is képviselik.
A halak tavaszi elhullása természetes időszakos jelenség,
aminek méretei azonban változóak, és összefügghetnek a víz minőségének
romlásával is. A felmelegedő vízben a legtöbb
keszegféle
ívása is hirtelen zajlik. A
dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb
pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódik a
partközelbe. Az ívástól legyengült
dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a
tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott
keszeggel is találkozhatnak.
A tó
vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az
amurgéb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk. A
Magyarországon mindeddig csupán a
Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az
igen
agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány
őshonos faj
populációjára.
Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent
a hazai
fauna egyik legértékesebb tagjának, a
lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amurgéb
gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amurgéb megjelenése
a Kis-Balatonba torkolló
Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős
állománya található.
Fő Balatoni halfajok:
- Angolna (betelepített; Anguilla
anguilla) - Amur (betelepített) - Balin (más néven ragadozó őn) - Busa (betelepített;
Hypophthalmichthys molitrix) - Csuka - Compó - Domolykó - Fogas, süllő (Lucioperca
lucioperca) - Garda - Harcsa (Silurus glanis) - Pontyfélék (például tőponty,
Cyprinus carpio; dévérkeszeg, Abramis brama)
Fő madárfajták:
- récefélék - bütykös hattyú (az utóbbi egy-két
évtizedben terjedt el) - dankasirály - küszvágó csér - kormorán
A vízben és közvetlen közelében
több mint 1200 állatfaj él. Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás
énekes kabóca, a
rézsikló, a
holló, az
erdei szürkebegy és a
fenyvescinege mellett a
gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a
róka és a
dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a
kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a
molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok
helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A
Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a
lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt,
ilyen a tavaszi hérics, a
fekete kökörcsin és a citromillatú
nagyezerjófű.
a lap tetejére
12. Budapesti séták - Margitsziget - Városliget
- Libegő
Gépkocsival utazás a
Libegő zugligeti állomásához
- a felvonóval János hegyre, majd séta az Erzsébet kilátóhoz (Budapest
panorámás látképe, üdítők, szendvics) - visszatérés libegővel zugligetbe,
majd kocsival utazás a Városligetbe - séta a Hősök Terén, Vajdahunyad
Várban, Széchenyi Fürdő körül, Cirkusz, Vidámpark (érdeklődés esetén
belépőkkel) - gazdag ebéd egy elegáns vízparti étteremben városligeti tó
mellett - ebéd után séta az Állatkertben belépőkkel - utazás a
Margitszigetre kocsival az Árpád híd felől - séta a szigeten, hőforrás,
vízeséssel és kis tó aranyhalakkal, japán kert, Domonkos-rendi apácák
kolostorának romjai Szent Margit sírjával, Premontrei templom, rózsakert,
mini állatkert, Palatinus strand (üdítők, szendvics)
Margitsziget 
A budapestiek egyik kedvenc közparkja a Margitsziget,
okkal-joggal: a százhektáros park a pihenni, sportolni vágyóknak és nem
utolsó sorban a biciklistáknak teremt ténylegesen élvezhető, tehát
autómentes környezetet. Két szállodán, néhány sportlétesítményen és
vendéglátóegységen kívül nincs is épület a szigeten.
A Margitsziget látványosságai a 13. századi
Domonkos-rendi apácák kolostorának romjai Szent Margit sírjával, a
Centenáriumi Emlékmű, amely Pest, Buda és Óbuda összeolvadásának 100.
évfordulójára épült; a Japánkert; egy miniatűr vadaspark, amely a gyerekek
kedvence; az Árpád-hídhoz közeli Zenélő Kút, és az 57 méter magas
Víztorony, amely kilátóként szolgál.
A sziget északi részén két luxushotel található. Az
egyiknek saját termálfürdője van, melyet a két hotel vendégei közösen
használhatnak.
Nevét a
14. században kapta Árpád-házi
Margit hercegnőről,
IV. Béla király lányáról, aki a királynak a
tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a
Domonkos-rend
apácakolostorában élt itt a
13. században.
Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott
levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden
Boldogasszony szigetének. A törökök, valószínűleg az ott élt és a magyarok
által sűrűn emlegetett, de onnan elmenekült apácák után Lány-sziget,
Kyszadaszi néven emlegették, ha szó esett róla.
A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum
volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete "annak
előtte mondatik vala nyulak-szigetének".
A
19. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták.
1809-től újra Margitszigetnek nevezték, bár egy ekkor írt cikkben még
megemlítették korábbi nevét is (Nádor-sziget), amely József nádor élete
végéig (1847) használatban maradt.
A Margit-szigeten volt a
Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az
esztergomi érsek vára, középen a
premontreiek és a
ferences rendi
minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a
Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt.
1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén
Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki
a
schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.
Sándor Lipót halála (1795)
után öccse,
József nádor
Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor,
felesége,
Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be
nyaralót.
1814-ben a
Napóleon elleni szövetség vezetői,
I. Sándor cár (a nádor sógora),
III. Frigyes Vilmos porosz király és
I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.
Az
1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet
a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott,
ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő
narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává.
Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a
sziget mellett az
1840-es években.
1866 végén
Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások
kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett.
1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört
fel.
Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté
fejlesztésének terve.
József főherceg
Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett,
melyből
1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a
Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki
mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.
Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a
Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet
alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. A további
árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres
tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.
A sziget
1900-ig csak
csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a
Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második
híd-kapcsolata
1950-ben, az
Árpád híd megépülésével jött létre.
A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a
Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába
került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13
hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba
került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a
szigetet.
1919-ig a Margit-szigetre csak
belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.
a lap tetejére
Városliget
 
A Városliget Budapest egyik legizgalmasabb része. Az
1896-os budapesti világkiállításnak köszönhetően számos szórakoztató- és
kulturális létesítmény épült itt, melyek ma is használatban vannak. A
Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX.
század végén nyitotta meg kapuit.
A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos
nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel
étterem (1910-ig Wampetics étterem), melyet ma Budapest legnagyobb
presztízsű éttermeként tartanak számon. "Kistestvére", a Bagolyvár
étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a
Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az
egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak.
Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a
Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához
érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik
kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt.
Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi
Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását
1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb
forrásvize.
A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz
köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta
125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt. A
cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től
működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza.
A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra
készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező
épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő
harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat. Az épület
oroszlánrészét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el.
A János-hegyi
kilátó és a Libegő
 
Budapest forgalmas, nyüzsgő világváros, amelyet
két millióan laknak - néha nehéz elviselni a tömeget, az autókat és az
arcunkba kiabáló reklámokat.
Szerencsére nem kell messzire mennünk egy kis
nyugalomért: az 529 méteres magasságban fekvő János-hegyi kilátó nem
csak a város legmagasabb pontja, de a béke és a csend szigete is,
ahonnan Budapesten kívül egész Pest megyét be lehet látni. A
kiránduláshoz egy szép, napos időt válasszunk, mert a látvány ilyenkor a
legszebb.
Külön élmény a Libegő, amely több évtizede üzemzavar- és
balesetmentesen szállítja a kirándulókat Zugliget és a János-hegy
között.
Kb. 15 perces az út a hegytetőre, miközben kényelmesen
élvezhetjük a feltárulkozó panorámát és a természet szépségeit. A Libegő
felső állomásától kb. 5 perc sétával juthatunk el a kilátóig. A város
ezen része szigorúan védett tájvédelmi körzet része - óvjuk a
természetet!
Az Erzsébet-kilátó több száz éve közismert kirándulóhely,
mely
Budapest legmagasabb pontján, a
Budai-hegységbe tartozó kupola formájú
János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.
A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony
fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből
készített kilátótorony építését
Glück Frigyes javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez
szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A
főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és
Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.
1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője
Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt
elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre,
míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Sváb-hegyről. Az
építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.
A felépült kilátótornyot
1910.
szeptember 8-án adták át a közönségnek, és
Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Ez az
építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye
volt. Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és
100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete
53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75-80 km-es körkilátás
nyílik, ritka tiszta időben a
Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.
A
szocializmus éveiben a kilátó tetejét messzire világító
vörös csillag díszítette, melyet azóta eltávolítottak. 2001 és 2005
között teljesen felújították.
a lap
tetejére
14. Sétarepülés Budapest
körzetében

Sokunk régi vágya a fizika
törvényeit meghazudtolva a levegőbe emelkedni, és felülről nézni a
világot. Repüléseinken szeretnénk a hozzánk látogató vendégeknek a
madarak szemével megmutatni hazánkat és gyöngyszemeit. Ezt most
könnyedén megteheti.
Budapesti
sétarepülések:
Budapest városnézés
Budapest/Tököli repülőtér
– Nemzeti Színház – Petőfi híd - Erzsébet híd –
Citadella - Szabadság
szobor - Budai vár - Mátyás-templom – Halászbástya - Lánchíd - Parlament
– Margitsziget – Megyeri híd - Tököli repülőtér
Repülési idő: 30 perc
Budapest városnézés
éjszaka
A fenti útvonalon
pályavilágítással és éjszakai repterei ügyelettel. Napnyugtától számítva
este 10 óráig végrehajtható ez a program.
Repülési idő: 30 perc
„All in” túra kizárólag
6 fő részére
Budapest/Tököli repülőtér
– Nemzeti Színház – Petőfi híd - Erzsébet híd – Citadella - Szabadság
szobor - Budai vár - Mátyás-templom – Halászbástya - Lánchíd -
Parlament – Margitsziget – Megyeri híd – Gödöllői kastély – Hungaroring
– Dunakanyar – Visegrád – Esztergom - Pilis - Budai hegység - Tököli
repülőtér
Repülési idő: 30 perc
Dunakanyar útvonal
Budapest/Tököli repülőtér
– Budai-hegység - Szentendre - Visegrádi vár – Tököli repülőtér
(opcionálisan Hungaroring és Gödöllői királyi kastély)
Repülési idő: 45 perc

A program hossza
Bármelyik budapesti
szállodától megoldjuk a transzfert a reptérre és vissza. A teljes
program ideje találkozási ponttól és városi forgalomtól függően
általában 2-2,5 óra. A programra jelentkezés a gép
foglaltságtól függően akár néhány órával a tervezett repülés előtt is
lehetséges a nap 24 órájában.
Keressen személyesen, és kérjen árajánlatot!
Biztonság
Gépeinket a hazai kisgépes
repülés meghatározó cége a JetStream 2004 üzemelteti, akinek
professzionális szervizháttere a garancia a gépek kifogástalan műszaki
állapotára. Ennek a háttérnek köszönhetjük engedélyünket is, mellyel
berepülhetünk Budapest városának tiltott légterébe is. Utasaink a gépbe
való beszállástól automatikusan 40.000 EUR értékű balesetbiztosítási
fedezettel rendelkeznek.
Időjárás
Programjaink a maximális
biztonság érdekében csak megfelelő időjárási körülmények között
hajthatók végre, ami 24 órával a repülés előtt 95% valószínűséggel
megjósolható. Időjárási vagy egyéb okból elmaradt/lemondott repülés után
nincs semmilyen fizetési kötelezettség.
A fenti útvonalakon kívül
hazánk egyéb, méltán népszerű területeire is repülünk, valamint utasaink
egyedi igényeit is ki tudjuk szolgálni.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac)
digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
15. Tropicarium Budapest
A Tropicarium -
a "cápás állatkert", a világ
minden tájáról érkező állatok hadával várja látogatóit az év minden
napján. Az állatkert lakói között egyaránt megtalálhatók a lustaaligátorok,
egzotikus hüllők,
kétéltűek, apró majmocskák,
szabadon repkedő madarak,
és több ezer színes
halfaj képviselője, no
meg a tengerek „nehézfiúinak” számító cápák is.
Arájasimogató medencében minden
látogató megsimogathatja és a gondozók segítségével akár meg is etetheti a
tengerek eme fenséges élőlényeit.
A Tropicarium ötlete egy Svédországban élő
magyar üzletember, Farkasdi
Károly nevéhez
fűződik. Ő és családja fejlesztette ki és valósította meg 1990-ben
Kolmårdenben, és 2000-ben Budapesten azt az egyedülálló
tartalmat, melyet a Tropicarium képvisel.
Az állatkert bemutatja az édesvizek
halvilágát, beleértve a hazai faunát is, a trópusok élővilágát és a
tengerek hihetetlen fajgazdagságát is. A több száz állatfaj 8 teremben
csodálható meg, olyan kivételes lehetőségekkel, mint a rája simogatás és a
trópusi eső.
 
1999 szeptemberétől, 8
hónapig zajlott az intenzív építő munka, hogy Budapest „peremén”, a Campona
Bevásárlóközpont impozáns
épületében 2000. május 26-án megnyithassa kapuit Közép-Európa egyik
legnagyobb tengeri akváriumát is bemutató, közel 3000
m²-en elterülő Tropicarium-Óceanárium.
Több száz tonna beton és vas került beépítésre
és elhelyezték a zavartalan működést biztosító, speciális
csúcstechnológiával rendelkező szűrő- és tisztítóberendezéseket,
informatikai rendszereket is. A dekoráció legnagyobb részét saját
kezűleg készítették a
Tropicarium szakemberei.
A cápaakvárium alatt húzódó 12
méteres látványfolyosónak köszönhetően
látogatóink karnyújtásnyira csodálhatják meg a tigris-, és barna cápákat.
Csütörtökönként 15 órakor kezdődik a látványos cápaetetés,
melynek során a búvárok kézből etetik a ragadozókat. Az esőerdő részen, az
aligátorok felett negyedóránként elered a trópusi
eső.
a lap tetejére
16. Aquapark
- Aquaworld
- Budapest -
(kattintson a címre, és megjelenik a fürdő honlapja)
 
Az Aquaworld komplexum fürdője két
részből áll: az Aquaworld Budapest élményfürdőből, illetve a Aquaworld
Resort Budapest szálloda fürdőjéből, ahol összesen 21 medence
található.
A medencék egyesített vízfelülete meghaladja a 3300
négyzetmétert és víztömege eléri a 4200 köbmétert.
Belső kialakításában egy Angkor-romtemplom
sajátosságait hordozza, szobrai is ehhez a koncepcióhoz illeszkednek. A
tizenhét medence közül tizenöt egész évben üzemel. Tizenegy csúszdával
rendelkezik a vízi birodalom, a csúszdák hossza összesen 1 kilométer. A
csúszdákon kívül egyéb szolgáltatások igénybevételére is lehetőség van az
Aquaworld épületében, például masszázs, szauna.
A 35 °C-os talphőmérsékletű, napi 420 m3 vízhozamú
karsztkút bőségesen biztosítja a funkcióhoz szükséges vízhozamot. A
keletkező szennyvizeket házi tisztítóberendezés teszi ismét
környezetbaráttá. A tisztított víz egyrészt a kerti tavat, másrészt a
Mogyoródi-patakot táplálja. Az Aquaworld Budapest élményfürdőt 72 méter
átmérőjű, 5 emelet magasságú óriási kupola fedi, a kupola alatti –
alátámasztás nélküli – fedett terület 4200 négyzetméter.
 
A gömbszelet formájú kupola
különleges építészeti technológiával készül, amelyet az űrkutatás során
fejlesztettek ki. Teljesen átlátszó, több rétegű fóliarendszer védi, és
ragasztott fatartókon nyugszik majd. Két cellában meleg levegő áramlik
benne és a védelmet nyújt a káros UV-sugárzás ellen.
Változó belső nyomással működik, amelyet szenzorok
vezérelnek, az időjárási viszonyoknak megfelelően. A kupola
tartószerkezete 40 méter hosszú bordákból készül, amelyek boltozatosan
illeszkednek a kupola csúcsában lévő, 8 méter átmérőjű körgyűrűhöz.
Az Aquaworld Budapest élményfürdő egyidejű maximális
kapacitása 1800 fő.
Kérjen személyre szabott árajánlatot:
írjon e-mailt: buban (kukac) digikabel.hu
- vagy telefonáljon: +36-20-213-7510
___________________________________________________________________________________________
A megadott díjak ÁFA
tartalma 27% (2012.jan.1-től), amely számlázáskor hozzászámítandó. Az
euróban megadott díjak átszámítása forintra a Magyar Nemzeti Bank
Internetes honlapján közzétett hivatalos napi devizaárfolyam szerint
történik. (Kattintson rá alul a napi árfolyamokra)
Napi árfolyamok |