l

Bubán István honlapja • Képesítés • Ajánlatom • Olcsó fordítás • Fordítás-tolmácsolás • Turizmus-id.vez. • Referenciák • Ügyfeleim írták

l

   ●  Puszta program

   ●  Borkóstoló

   ●  Sétarepülés, ejtőernyős tandem ugrás

   ●  Lengyel történelmi emlékhelyek

   ●  Tour-guide készülékek

   ●  Zsidó emlékek Budapesten

     ●  Ballon-kilátó

     ●  Operett hajó

Budapesti városnézés autóbusszal, vagy sétálva:

Fél napidíj kis túra útvonalon (max.4 óra) - 140 euró (kb. 60.000 Ft)

(Ez a 4 óránál rövidebb városnézés esetén is érvényes)

Teljes napidíj nagy túra útvonalon (max.8 óra) - 280 euró (kb. 120.000 Ft)

A teljes napidíj 5-8 órás csoportkísérésre vonatkozik.

(túlóra 40 EUR/óra - kb. 18.000 Ft / óra)

Idegenvezetői óradíj: 35 EUR - (kb. 15.000 Ft / óra) bruttó

/az euróban megadott árak tájékoztató jellegűek, mindig az aktuális MNB árfolyam szerint értendők/

Lemondási feltételek: A megrendelt csoportkísérési megbízás 3 napon belüli lemondásakor 25 %,

24 órán belül történő lemondás esetén a megállapodás szerinti díj 50%-át kell megfizetni!

A korábbi lemondás díjmentes.

   ●  Aquaworld

   ●  Tropikárium

   ●  Hajókirándulás a Dunán

   ●  Vörös csillag túra Budapesten

Autóbuszos városnézés, Budapest legfontosabb műemlékeinek bemutatása:

Nagy túra útvonala:

Továbbá megnézzük a két félkörívben, az oszlopok között elhelyezett magyar királyok és fejedelmek borzszobrait. A Szépművészeti Múzeum előtt az Állatkerti körúton haladunk a régi Milleneumi földalatti vonalán megmaradt kőhíd irányába, majd a Gundel étterem, Állatkert és Nagycirkusz érintésével jutunk el a Széchenyi fürdőhöz és a fürdőt tápláló ásványi forráshoz, majd a Vajdahunyad vár és Anonymus bronz szobra következik (hagyomány szerint szerencsét hoz, ha valaki megérinti a kezében tartott arany tollat), utána irány a Műcsarnok mögötti buszparkoló,

Kis túra:

Ugyanazon útvonal, mint a nagy túra, csak kevesebb és rövidebb kiszállásokkal és séták nélkül.

A műemlékeket autóbuszból mutatjuk be, menet közben, mikrofonba mondott magyarázatokkal, kiszállás és séta a megrendelt idő függvényében, csak a megjelölt helyeken.

8 órás városnézés esetén rövid ebédszünet is lehetséges.

        Ekkor a sétáló helyeken bővebb lehet a műemlékek történetének bemutatása, és hosszabb sétákat tehetünk.

(Ugyebár mindenről rengeteget lehetne mesélni, de az időbeosztáshoz igazodva annyit mutatunk, amennyi az időbe belefér) Az idegenvezető munkanapja is 8 óra, de azért mindig túlórázunk.

a lap tetejére

Exkluzív programok egyéni turisták részére - DRIVING GUIDE

Személyre szabott budapesti városnézés klimatizált személyautóval, bérelt autóbusszal, vagy kisbusszal

        Ha Ön egyénileg, családdal, vagy kisebb csoporttal érkezik fővárosunkba, akkor kérhet egyedi árajánlatot városnézésre, vagy az alább található programokra.

Ehhez klimatizált személygépkocsit, mikrobuszt, vagy nagy turistabuszt is tudok biztosítani, szállást, és étkezést is előre lefoglalok, igény szerint.

        Az egynapos programokat össze is lehet vonni, illetve több napossá tenni. Minimum 2 fő részvétele esetén! (Minden programnál)

Több résztvevő, kedvezőbb árak!

Egyénileg érkező turistáknak, vagy céges vendégeknek egyedi kiszolgálás, rugalmasan, igény szerint!

A programokra kérjen árajánlatot

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

 

 

Vezeték nélküli Tour-guide kihangosító: A kultúra manapság már lem luxus kategória!

Minden turistacsoport számára elérhető, nyakba akasztható, rádiós adó-vevő készülékek, füllhallgatóval.

Szimbolikus összegért minden csoport számára ajánlom akár 1 napos, akár többnapos programokhoz.

Napi 450 Ft + ÁFA összegért már elérhetők a készülékek, (4, vagy több napos túra esetén 20% kedvezmény) kérjen árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) digikabel (pont) hu  

 

Az idegenvezető egy vezeték nélküli mikrofonba beszélve kalauzolja vendégeit, akik fülhallgatón keresztül minden egyes szavát kristálytisztán hallhatják menet közben sétálva, biciklin, templomban, hajón, buszon, vagy múzeumban.

Hangos tereken, még nagyobb távolságból is 150-200 méteres hatótávolságon belül is tisztán hallható az idegenvezető minden szava a fülhallgatón keresztül.

A legtöbb országban, mára ez a rendszer annyira elterjedt, hogy nehéz elképzelni is, hogy milyen fárasztó volt az, amikor az idegenvezetőnek kiabálnia kellett, hogy a csoport minden tagja hallja szavait, és az utasoknak tolakodni kellett, hogy hallhassák az idegenvezető magyarázatait, pláne zajosabb helyeken.

Egyszer használatos fülhallgatókat használunk a maximális biztonság és higiénia jegyében. Kizárólag egyfüles fülhallgatókat, hisz a gyalogos közlekedések során mindkét fül eltakarása veszélyhelyzetet teremthet.

 

Az idegenvezetőnél lévő mikrofon, és a turistáknál lévő fülhallgató segítségével az egyes városnézések alatt mindenki közvetlenül hallja az idegenvezető előadását, miközben a vendég zavartalanul fényképezhet, nézelődhet az adott helyen.

 

• a városnézés alatti közlekedési zajok nem befolyásolják az idegenvezetés hangminőségét, a vendég tisztán hallja az idegenvezető előadásait. Nem kell összetömörülni, az idegenvezető körül állni, hogy mindenki hallja szavait, hanem minden vendég nyugodtan bámészkodhat, s kedvére körbejárhatja a területet.

• zárt helyeken (múzeumokban, templomokban) ahol az idegenvezető nem tud hangosan beszélni, halk előadását szintén zavartalanul élvezheti minden csoport tag.

• egy helyen több csoport / idegenvezető jelenléte sem zavaró, más idegenvezető előadásának zaja sem, hisz a fülhallgató segitségével minden vendég zavartalanul megkap minden információt,   

• csoportos séta közben nem kell 50 méterenként a csoportnak megállni, bevárni a sorban hátul érkező idősebb utastársakat, hanem a séta közben az idegenvezető folyamatosan tudja a vendégeket informálni a látottakról, és a haladási útvonalról, ezzel is - a vendégek idejét megspórolva - több idő jut az egyes látnivalókra.

• nagy segitséget nyújt olyan esetekre is, amikor valahol a városban – esetleg nagy tömegben – Utastársunkat kell megkeresni. A készülék 150-200 méter hatótávolságon belül biztosítja a hangátvitelt, így idegenvezetőnk tájékoztatása alapján – hol és merre haladunk –  „elveszett” utastársunk sikeresen visszatalálhat a csoporthoz.

• a nyakba akasztható, nagyon könnyű súlyú adó-vevő rendszerrel mindenképp sok-sok drága idő takaritható meg a városnézések alatt, mely időt inkább az adott  látnivalónak tudnak szentelni, élvezve a technikai újdonság minden előnyét!

• Alternativ programokon (bicikli, segway, lovaskocsi, hajó), ahol a csoport nem egy helyen tartózkodik, ott is folyamatos instrukciókat kaphatnak a vendégek.

  Interferencia esetén egyszerűen csatornát váltunk, hisz a készüléken 99 rádiócsatorna áll rendelkezésre.

  Az elemek hosszú élettartamának köszönhetően a készülékek akár egy hétig is tökéletesen működnek elemcsere nélkül.

 

 

A Lengyel - Magyar barátság fája

Stanisław Worcell (1849).

 

A két nép barátságának hivatalos napja március 23, amelyet 2006-ban a két Köztársasági Elnök, Lech Kaczyński és Sólyom László jelenlétében, Győrött felavatott emlékmű (jobboldali kép) - a Lengyel - Magyar Barátság Fája kezdeményezett és a két nép parlamentje jóváhagyott 2007.március 12-én.

 

a lap tetejére

 

 

 

 

1. Parlament program - városnézés parlamenti belépővel

Városnézés kis túra útvonalon autóval. Parlament látogatás előre foglalt időpontban, előre rendelt belépőkkel - koronázási ékszerek megtekintése (Európa legősibb királyi koronája, a Magyar Szentkorona, díszlépcső és kupolacsarnok meglátogatása - ülésterem  - folyosók - képviselői pihenő, szivartartók. Steindl Imre (1839 - 1902. aug.31.) - neogót stílusban tervezte és építette 1885-1904 között.

Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. A tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas, alapterülete 17.745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több, mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.

Csoportos látogatás csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges. 20 főnél nagyobb csoportoknak előre megrendelt belépőt kell váltani, amit csak utazási irodák, turisztikai szakemberek és szervezők igényelhetnek.

A Parlament csoportos látogatása - az épület megtekintése belül, kb 1 órás sétával - csak szervezett formában, előre megrendelt és megvásárolt belépő jegyekkel - forduljanak hozzám, írjanak levelet, és kérjenek árajánlatot a Parlament látogatásra.

2. Ballon-kilátó a budapesti városligetben

Látványos újdonsággal gazdagodott a Városliget 2022 tavaszán, visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő attrakció, a városligeti léghajózás. Ezt az évszázados hagyományt a Mimóza dombon elevenítették fel, ahol helyet kapott a talajhoz rögzített gázballon-kilátó, amely menetrendszerűen emelkedik a levegőbe az időjárás függvényében, fedélzetén 30 utassal és a pilótával akár 150 méter magasra, ahonnan lenyűgöző kilátást nyújt a Városligetre és a fővárosra.  

A 2000-esévek utáni évtizedekben ez a terület elvesztette ugyan kilátó funkcióját, de a Városligetbe most helyet kapott ballon-kilátó emléket állít a Liget és légi bemutatók, attrakciók két évszázados, rendkívül népszerű hagyományának. A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott, ikonikus szerkezet az egykori Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban. A párizsi léghajós, Louis Godard kapitány működtette pányvás léggömb egyszerre 12-14 utast röpített a magasba, óriási népszerűségnek örvendett, s naponta több tucatszor indult útra.

A városligeti Ballon-kilátó egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely gyakorlatilag szabadtéri liftként működik, tehát nem hagyja el le- és felszállóhelyét, a Mimóza dombot. A ballon mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, s szintén 5 percnyi idő alatt ereszkedik le a felszínre. Ebből a magasságból a látogatók tiszta idő esetén egész Budapestet és környékét megcsodálhatják madártávlatból.

A megvásárolt jegyek egy útra jogosítanak, és év végéig, december 31-ig érvényesek, hisz a ballonozást biztonsági okokból (az időjárás, erős szél miatt) az üzemeltető bármikor lemondhatja, így a megvásárolt jegyeket később is fel lehet használni, 6 éven aluli gyermek nem, 14 éven aluli gyermek is csak felügyelettel vehet részt a repüléseken.

A piros-fehér csíkjos Ballon  – a Városligeti Nagyjátszótéren lévő mini változathoz hasonlóan - Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye alapján készült. A Ballon kilátó használata teljesen veszélytelen, tervezése során kiemelt hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására, így annak minden eleme megfelel az EASA (European Aviation Safety Agency) szabványának.

A rendszer rendelkezik szélsebesség és iránymérővel, környezeti hőmérséklet mérővel, kupolanyomás jelzővel és töltőgáz hőmérséklet mérővel is, illetve a léghajó csak megfelelő időjárási körülmények esetén üzemel. Működése zajtalan, elektromos hálózati csatlakozásról is biztosított, de önálló áramfejlesztővel is rendelkezik. A telepített légi egység a Magyarországon érvényben lévő légi biztonsági szabályoknak megfelelő világító és jelző fényekkel is el van látva.

A Ballon alapjául az Aero30NG típusú rendszer szolgál, amely jelenleg a világon az egyik legelterjedtebb és legbiztonságosabb gázballon-kilátó rendszer. Számos népszerű külföldi szórakoztató központ (pl.: Disneyland-Párizs; Safari Park-San Diego; Angkor Vat) is ilyen típusú ballon-kilátó rendszert üzemeltet. A Ballon-kilátóhoz hasonló látványosság a világ 28 országában működik, pl. a lengyelországi Krakkóban, az Egyesült Államokban, Berlinben és Párizsban, sőt még Szingapúrban is.

a lap tetejére

3. Budapest óriáskereke - Budapest Eye

Felemelő élményben vehet részt ön is Budapest Belvárosában, az Erzsébet tér közepén, ahonnan megtekinthető a város összes nevezetessége kb. 60-65 méter magasságból.

A budapesti Óriáskerék Magyarország legmagasabb mobil óriáskereke, amely 2013 nyara óta áll a budapesti Erzsébet téren. Az elektromágneses meghajtású kerék zajmentes, 332 fő befogadására képes, 42 db nyolcfős, légkondicionált, zárt kabinnal rendelkezik, valamint egy négyfős VIP-kabinnal.

Az óriáskereket tizennégy évnél fiatalabb gyermekek csak felnőtt kísérővel látogathatják. Állatokat – a jogszabályban meghatározott segítő, vakvezető és rendőrségi kutyák kivételével – nem lehet felvinni. Kerekesszékkel is használható az óriáskerék egy külön, erre a célra fenntartott nagyobb méretű kabinban.

A menetidő kb. 8-10 perc. A megvásárolt belépőjegy 3 teljes körre jogosít fel az üzemeltetők által kijelölt kabinban. Egy kabinban akár 6 fő is kényelmesen elfér, ezért számítsunk arra, hogy 2-3 fős társaság esetén egy másik 2-3 fős társasággal fogunk utazni. 2022 nyarán egy felnőtt jegy ára 3.000 Ft.

A kabinokban a férőhelyek száma súly alapján korlátozott, a kerék egyensúlyának megtartása érdekében (maximum 4-6 fő), amit az üzemeltető hatásköre eldönteni a helyszínen.

Télen a kabinok nem fűtöttek, azonban az üzemeltető plédeket biztosít a vendégek kérésére a komfortosabb hőérzet érdekében.

Kérjen árajánlatot, írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu

4. Millennium program

Találka a Vörösmarty téren - utazás a Millenniumi földalattin - séta az Operaházhoz, Opera belső megtekintése, előre lefoglalt időpontban, és előre foglalt belépőkkel - Budapesti Broadway (Nagymező utca) - földalattival a Kodály köröndig (Kodály Zoltán múzeum megtekintése a zeneszerző volt lakásán) - séta a Hősök terére - Városliget - Széchenyi fürdő - Vajdahunyad vár - Vidámpark - Állatkert belépőkkel és kb. 2 órás sétával (hűtött üdítők, szendvics) - Földalattival vissza a Vörösmarty térre - Vigadó - Hajókikötő, dunai hajókázás a Margit-sziget és a Lágymányosi híd közötti Duna-szakaszon és Duna parti séta.

5. Magyar folklór est borkóstolóval egy külvárosi csárdában

Magyaros vacsora 3 fogásban, aperitiffel, tájjellegű borokkal és cigányzenével, folklór bemutató népi tánccal és népdalokkal egy külvárosi hagyomány őrző magyar csárdában.

Helyi jellegű borok vásárlási lehetősége.

A világ legnagyobb boroshordója, a Törley pezsgő gyártása és a bortároló labirintus bemutatása. Tánc, éneklés, vigalom, vicces táncjátékok, lopós borkóstoló, minőségi cigányzene.

6. Puszta program

Klimatizált gépkocsival utazás a magyar pusztába, egy hagyományőrző majorba - üdvözlő ital, pogácsa, aperitif (János-áldás) ménes hajtás, csikósok és betyárok lovasbemutatója, puszta ötös, fogathajtás, kocsiverseny - Kocsikázás a pusztán, helyi állatfajták bemutatása: szürke marha, racka juh, magyar bivaly, istállók látogatása, vásárlási lehetőség: helyi főzetű pálinkák, helyi borok, kolbász, szalámi, egyéb italok, emléktárgyak, hímzések, faragások, karikás ostor a készítőknél.

Magyaros ebéd 3 fogásban egy igazi magyar "Csárdában", helyi borokkal, cigányzenével.

12.30   Méneshajtás, majd séta a tribünhöz. Lovasbemutató.

13.30  Ebéd a Tanyacsárda éttermében

Csárdás menü:

- bográcsgulyás

Kérjen személyre szabott árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

a lap tetejére

7. Lengyel történelmi emlékhelyek Budapesten

Népeink közötti hagyományos ezeréves barátság jegyében gépkocsival felkeressük azokat a budapesti emlékhelyeket, amelyeket a magyar nép állított örök emlékül, azon kiemelkedő történelmi eseményeknek, amelyben lengyel barátainkkal közösen vettünk részt.

-  Az ezer éves hagyomány szerint: Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.

Bár genetikai bizonyítékaink nincsenek, de egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek.

A két nemzet, a lengyel és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az R1a1 típusú kromoszóma. Az előfordulási gyakoriság 56 és 60% közötti ezeknél a népcsoportoknál.

A kromoszóma jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10.000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

A két nép barátságának hivatalos napja március 23, amelyet 2006-ban a két Köztársasági Elnök, Lech Kaczyński és Sólyom László jelenlétében, Győrött felavatott emlékmű - a Lengyel - Magyar Barátság Fája - és a "Győri Nyilatkozat" után a két ország parlamentje hagyott jóvá, és tette hivatalos ünnepnappá.

Kérjen személyre szabott árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

a lap tetejére

8. Zsidó emlékek Budapesten

Városnézés kis túra útvonalon autóval. A német megszállók által kijelölt, volt Pesti gettó a II. világháború idején. A világ második legnagyobb zsinagógájának meglátogatása (belépővel) - zsidó udvar temetővel - "az élet fája" - Hősök temploma.

A templom nemcsak Budapest egyik nagyszerű látványossága, de mindig is a nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe volt. Mintha a mesés Kelet egy darabja tárulna szemünk elé a közép-európai főváros szívében. Manapság, amikor a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein felül hangversenyeket is rendeznek ősi falai között, a művészet iránti tisztelet egészíti ki a vallásos hódolatot. Így volt ez hajdanán, hiszen nem egyszer Liszt Ferenc és a nagy francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott orgonáján, vagy amikor kiváló kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű legrejtettebb zugait.

Ezért vésték a bibliai szöveget a főbejárat fölé: "Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam". A zsinagógák a jeruzsálemi Szentélynek az időszámításunk szerinti 70-ben történt pusztulása után váltak a zsidó vallás központi intézményévé. A görög eredetű szó a héber bét kneszet (= a gyülekezés háza) tükörfordítása.

S a zsidó templom valóban a közösség háza, a közösség egymásra találásának otthona, mondhatni gyülekezési helye egy-egy város vagy község híveinek. Nem szent hely tehát, mint a hajdanvolt jeruzsálemi Templom: így ne csodálkozzunk, ha a zsinagógákban olykor (a kevésbé fontos imák közben) beszélgetést, csevegést hallunk.

A zsinagógába mindig fedett fővel lépünk (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül. Ilyenkor egy bibliai mondatot ismétlünk, különös módon épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki azért jött, hogy megátkozza Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott: "Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael". Ezt a bibliai mondatot több évnyi hányattatás után végre joggal mondhatjuk el a Dohány utcai zsidó templomról is... Lényeges eszköze a zsinagóga a közösség szerveződésének és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen.

Ennek magyarázatát a Szentírásban fedezhetjük föl. Mózes Izrael fiainak 12 törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket hozzanak. A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a "tejjel-mézzel folyó Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért földet. Mózes ekkor elmarasztalja a hírhozó "gyülekezet" lázadását. Tehát 10 felnőtt férfi - Mózes szemében is - már közösségnek, gyülekezetnek számított...

A zsidó istentisztelet világszerte, nálunk is, döntő többségében héber nyelven zajlik, a szokások is jobbára megegyeznek az ősidők óta és világszerte ma is gyakorolt rituáléval. Ezt írja elő a hagyomány, s ezen felül ez fűz össze bennünket a közeli és távoli múlttal, s a világ más tájain élő testvéreinkkel. Imakönyveinkben nap mint nap a örömmel és szenvedéssel teli történelem jelenlétét érezzük.

Maga az ima voltaképpen a hajdanvolt áldozatbemutatást helyettesíti, ahogyan azt a bibliai Zsoltárok könyvében olvassuk: "Legyen az én imádságom áldozat Előtted, Uram". A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. Ez utóbbival kapcsolatos Jósua ben Gamala főpap i.sz. 64-ből való rendelete, amely szerint "minden olyan községben, ahol legalább tíz felnőtt férfi lakik, építsenek zsinagógát és iskolát".

Ennek köszönhető, hogy azóta is mindenütt, ahol zsidó település létrejön, erről a kettőről meg nem feledkezhetünk. És persze, ennek köszönhető, hogy az ingyenes és kötelező népoktatás - annak idején 6-13 éves korig - éppen a zsidóságban valósult meg először. Különös, de a tanulás még az imánál is előbbre való; a főpap említett rendelete ugyanis így folytatódik: "Amennyiben a községnek nincs elég pénze, hogy zsinagógát és iskolát építsen, akkor csak iskolát létesítsenek, mert imádkozni ott is lehet...

Ősi előírások szabják meg (vagy éppenséggel ösztönzik) a zsinagógaépítő munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, amelyben az ősi Tóra-tekercseket őrzik.

A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók: menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, kettős oszlop (a Szentély oszlopaira emlékeztetnek), oroszlán (Júda oroszlánja) és korona (a Tóra vagy a tudás koronája). A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsők vezetnek fel. (A hajdanvolt Szentély oltárához 15 lépcsőn vonultak fel a papok és - énekszó kíséretében - a léviták kórusának tagjai.)

 A Dohány utcai zsinagógában mindehhez még a frigyszekrény fölötti kupola, gyönyörű lámpások, míves szószék, ülések és fémkorlátok is járulnak. A hagyományos zsidó templomokban a Tórát (szombat délelőttönként) a középütt elhelyezett emelvényről (héberül bímá) olvassák, ám egyes modern zsinagógákban, így itt is, a keleti fal közelébe, az "oltárrészbe" helyezték azt át. Ezért a Tóra itt nem a nép közül, hanem fentről a néphez szól, akárcsak a prédikáció...

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában - az amszterdamival együtt - a legmonumentálisabb zsidó templom. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére - közel másfél évszázaddal ezelőtt - pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797-1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a most zárult felújítás is.)

Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828-1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

(Nem véletlen, hogy az idén az újjászentelést is éppen szeptember elején valósították meg.)

A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak (Széchenyi, Kossuth) elhunyta alkalmából is. A mostani nagyszabású felújítás nem az első ilyen esemény az épület történetében.

1929 és 31 között ugyanis a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében.

Ekkor ugyanis már - az érlelődő fasizmus jegyében - megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében. 1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé.

Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt.

A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el - sokukat tömegsírban - a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jórészüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak...
Ez a templom - az egész ország és a világ zsidósága szemében - a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett. A megújult külsejű épület homlokzata fölött bibliai mondat hirdeti a Világ Urának jelenlétét: "Építsetek nekem szentélyt, hogy köztük lakozzam".

a lap tetejére

9. Vörös csillag túra - a kommunizmus Magyarországon

A "Terror Háza" múzeum meglátogatása, amely egyedülálló Európában. A "vörös terror" bemutatása a hírhedt Andrássy út 60. épületében, ahol ténylegesen zajlott az elhurcolt emberek kínzása és kivégzése a II. világháború előtt és után. A város egyetlen szabadtéri múzeumának meglátogatása, ahol a szovjet diktatúra monumentális szobrai - Lenin, Marx, Engels - láthatók - A vasfüggöny mögött elszigetelten - Velcome drink "Molotov coctail". Tropicarium-Oceanarium a Camponában, egzotikus halak, cápák és állatok 3000 m2-en, középeurópa legnagyobb Aquariuma. Utána egy monumentális bevásárló központ, vásárlási lehetőséggel.

Memento park

Itt található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenkó szobra, a Szovjet katona, a Kommunista mártírok, a Tanácsköztársaság emlékműve és még sok más monumentális alkotás. Évente kb. 30,000 vendég keresi fel a parkot, külföldiek és magyarok egyaránt. Az utcákon és a tereken a diktatúra elvárásai szerint a kommunizmus mindenhatóságát és örök igazságát pöffeszkedőn hirdető gigantikus emléművek látványa hozzáartozott a Vasfügöy mögötti "keleti blokk" településeinek képéhez.

1945-ben a II. világháborúból Magyarország vesztesként került ki. Az országot megszálló szovjet Vörös Hadsereg támogatásával a hatalmat kommunista politikusok ragadták magukhoz, s megvalósult a szovjet típusú totális diktatúra. Az elkövetkező évtizedekben országszerte több ezer köztéri szobrot avattak fel, amelyek a kommunista eszményeket és képviselőiket: a megszálló szovjeteket, és a velük együttműködő vezetőket dicsőítették.

       A győztes tervpályázat hazai és nemzetközi sikere a megnyitás óta nemcsak a szakirodalomban követhető. Tervében, amelynek alapeleme az aktuápolitikából elemelt témakezelés, a demokrácia méltóságát állította a középpontba, s a Szoborparkkal együtt kidolgozta a projekt második, befejező ütemét, a komplex Memento Park koncepciós tervét, annak művészeti-oktatási idegenforgalmi program-tematikájával együtt. A Szoborpark/Memento Park üzenete kettős: megidézi a diktatúra atmoszféráját, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak feldolgozására, kritikai elemzésére. A tervek megvalósításához több helyszínt is mérlegelve, a Szoborpark végül a XXII. kerület átal felajánlott területen, a Tétényi Fennsíkon épült meg. A hivatalos megnyitó 1993. június 27-én, a megszálló szovjet Vörös Hadsereg  Magyarországról történt távozásának második évfordulóján volt. Mindezzel párhuzamosan vidéken is sikerült megnyugtató módon rendezni a helyi szobrok ügyeit. A művek többsége helytörténeti múzeumokba, gyűjteményekbe, szovjet katonasírok fölé, vagy raktárakba került.

a lap tetejére

10. Forradalmi túra - 56'-os emlékhelyek

Személygépkocsival - Bem-tér az egyetemisták 1956. okt. 23.-i első nagygyűlésének helyszíne. Parlament látogatás belépővel, 1956. okt. 29.-én Nagy Imre itt jelentette be a független Magyar Kormányt, és innen sugározták a Kossuth Rádió első forradalmi adását.

Szabadság tér, USA nagykövetség, ahol nov. 4.-én Mindszenti János Bíboros menedéket kért és kapott. Corvin-köz, a mozi környékén volt a  legjelentősebb fegyveres civil ellenállás. Új köztemető, Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós sírjai, amelyeket exhumáltak és újra temették őket a temető egy távoli szegletében, a 301-es parcellában. Hősök Tere, ahol a dec. 4.-i munkásnők tüntetése zajlott, majd 1957. május 1. az első májusi Kádár-ünnep. Terror háza múzeum látogatás belépővel, a nyilas és vörös terror rémtettei az Andrássy út 60.-ban.

11. Hajós kirándulások a Dunán

11/1. Budapesti városnézés hajóval, opciós vacsora a hajón

 

A dunai hajós városnézés 60 perces, reggeltől estig, mindennap elérhető.

Leggyakrabban este szervezzük, amikor leszáll az est és kigyúlnak a fények a Duna felett. Minden híd és épület díszkivilágításban pompázik.

Leggyakrabban este 20.00 órakor indul a hajó, egy pesti rakparti hajóállomásról, a Margitsziget közelében. A hajóút alatt az idegenvezető mikrofonon keresztül kommentálja a látottakat, beszél Budapestről, történelméről, a Dunáról, és a főváros Duna parti nevezetességeiről.

 

Kérésre itallal fogadjuk vendégeinket a hajóra belépve. Ez a "welcome drink" lehet egy pohár tokaji, vagy más bor, pezsgő, és pálinka is, kívánság szerint.

A hajó általában a Margit szigettől indulva áthalad a Margit híg alatt, a Lánchíd alatt, az Erzsébet, Szabadság és Petőfi hidak alatt, és az újonnan átnevezett Rákóczi híd előtt fordul vissza,az új Nemzeti színház előtt.

Akár vacsorát is adunk a hajón, svéd asztalos kínálásban, miközben a hajó halad a Dunán, a vendégek finom vacsorát kapnak, és közben megcsodálhatják a kivilágított főváros szépségeit.

 

.

Kérjen személyre szabott árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

   a lap tetejére

 

11/2. OPERETTHAJÓ - ZENEHAJÓ MÁR 15 ÉVES HAGYOMÁNNYAL

 

   „Zene, vacsora, sétahajózás, avagy  kulturális időutazás Budapesten” 

 

Az Operett hajó előadássorozat másfél évtizedes működése és több mint 1500 sikeres előadás  lebonyolítása óta megszokott módon idén is az Operaház kiváló énekes, hangszeres és táncművészeiből alakult Operetthajó Társulata nemzetközi műsorával gondoskodik Vendégeink magas színvonalú kulturális szórakoztatásáról.

A műsorokban egyedülálló módon, minden közönségigénynek egy programon belül eleget téve elhangzanak népszerű opera, operett részletek, olasz és spanyol dalok, musicalek (eredeti nyelvű előadásokban!) és bravúros hangszeres szólók, valamint látványos jelmezekben előadott magyar folklór, klasszikus, sztepp, flamenco és hastáncok, amellyel komplett, feledhetetlen élményt nyújtó összművészeti előadást kívánunk Vendégeinknek biztosítani.

A műsort gyertyafényes, svédasztalos vacsorakínálatunk megújult étel és italkínálata mellett élvezhetik kedves Vendégeink, mialatt Budapest esti kivilágított panorámájában gyönyörködhetnek a sétahajóút alatt. Az est két szünetében angol, német, magyar nyelven művészettörténeti városnéző idegenvezetést szolgáltatunk, melyben Budapest épületeinek  zenei és művészettörténeti érdekességeit mutatjuk be.

 

április 4.-től október végéig minden szerdán, pénteken és vasárnap 20 órától 22 óráig Operetthajó.

Lehetőségünk van, hogy az Operetthajó menetrendjén kívül, bármely más napon és napszakban egyedi, akár más stílusú hajós programokat szervezzünk megújult hajóparkunk segítségével, külön hajóval az ön csoportjai számára, amelyeket egyedi módon, a csoportok létszámához mérten, jó kondíciók alapján tudunk kikalkulálni.

 

Kérjen személyre szabott árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

 

 

a lap tetejére

11/3. Szentendrei kirándulás, dunai sétahajóval

A művészetek barokk városának meglátogatása sétahajóval a Dunán 1,5 óra odafelé - séta az Ó-városban, közben üdítő és kávé fogyasztás egy hangulatos kávéházi teraszon. (Igény szerint belépők kiállításokra, vagy múzeumba) Vásárlási lehetőség a helyi kézművesek boltjaiban. Magyaros ebéd borral egy helyi vendéglőben. Hazatérés sétahajóval a Dunán kb. 1 óra. 

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannónia telep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...

Ulcisia Castra (magyarul: Farkas vár) Pannonia provincia "limes"- ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár.

Mint stratégiailag fontos helyet a honfoglalás során a IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem szállta meg. A város első okleveles említése 1009-ből való. A középkori település a Templom-domb körül épült fel. Középpontja a Szent András tiszteletére felszentelt templom, amely a város névadója is lett. A városfallal körülkerített kis város jelentősége a XIV. századtól nőtt meg, mert a két uralkodási központ Buda és Visegrád között félúton fekszik.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevél kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában "hospes", püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először. A török hódoltság és a háborúk miatt a város lakossága egyre csökkent, A reformáció még itt érte a lakosokat, akik később a Duna jobbpartjáról a Szentendrei-szigetre települtek át. Ott ma református magyar falvak sorakoznak. Helyükbe a Duna jobbpartjára szerbeket, majd svábokat telepítettek. A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai.

 A város újbóli benépesítését a délvidéki események indították el. A török visszafoglalta 1690-ben Nándorfehérvárt, és a császárt támogató balkániaknak menekülnie kellett. Körülbelül 6000 embert, többségükben szerbeket telepített le Lipót császár Szentendrén, és kiváltságokkal látta el őket. Így a szentendrei szerbek nem is csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. A telepesek különböző vidékekről jöttek. Az opováci, a csiprováci, a pozsareváci és a belgrádi szerbek, valamint a görögök, a katolikus dalmátok, a bosnyákok külön-külön városrészben telepedtek le.

Kezdetben mindegyik közösség - a hazatérés reményében, ideiglenes jelleggel - külön-külön fatemplomot épített magának, de a karlócai béke a hazatelepülésüket meghiúsította. Így a XVIII. század elején szép, barokk kőtemplomok sora épült a fatemplomok helyén. (Ez a magyarázata annak, hogy miért van hét temploma Szentendre belvárosának.)

A város csakhamar jó boráról és kézműveseiről lett híres. A gazdag görög kereskedők házai és raktárai a Péter-Pál utca, Dumtsa Jenő utca és a Bercsényi utca által határolt területen láthatók. A Fő tér környékén vannak a szerb kereskedők keskeny házai: alul üzlet, az emeleten lakás, a padlástérben raktár. Közöttük sikátorok nyílnak. A Templomdomb környékén dalmát kereskedők és szőlőtermelők éltek. Később a szerbek fokozatosan hazatelepültek. 1815-ben a lakosság 42%-át, 1890-ben már csak 19%-át alkották. Helyükre magyarok, frankföldi svábok, majd szlovákok érkeztek. 

      A 18. században virágzó kereskedőváros a 19. században háborúk, természeti csapások, a gyáripar konkurenciája, végül az 1880-as filoxéra vész miatt hanyatlásnak indult. Így, míg más városokat szinte szétfeszített a fejlődő gazdaság, Szentendre csendes kisváros maradt és megőrizte barokk arculatát. Az 1888-ban megnyitott helyi érdekű vasút közel hozta a fővárost. A szerb templomok részben katolikus és református templomok lettek.      A 20. századra a városban túlsúlyra jutott a magyarság. A város arculatát döntően befolyásoló művésztelep 1926-ban kezdte meg működését. A rendszerváltás után a múlt századi üzemeket vállalkozók vették át. Az utóbbi évtizedek eseménye, hogy a magántőke felfedezte az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, így sok kis vendéglő, szálloda, kávézó, panzió, kemping létesült és várja Önöket.

     A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.   

12. Dunakanyar kirándulás - Esztergom - Visegrád - Szentendre

 Az esztergomi Bazilika, a magyar hercegprímások történelmi székhelyének meglátogatása klimatizált személyautóval. Visegrád - Fellegvár (belépővel) történelmi séta az egykori sasfészek romos falain - korabeli viseletek, fegyverek, páncélok és lovagi kellékek, vadászterem, lovagi terem, lovagi tusák kipróbálása - (hűtött üdítők).  Mátyás reneszánsz palotájának bejárása, lovagi próbák (belépővel) - ásatások, palota maradványok - Királyi lakoma útközben egy különleges reneszánsz vendéglőben tájjellegű borokkal, és királyválasztással. Szentendre, a művészetek városa - séta a barokk belvárosban szerb templomok között - (üdítők és kávé) - vásárlási lehetőség a helyi kézművesek boltjaiban.

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával.

A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel.  

Esztergom - Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. század ban "Osterringun"-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. Az Esztergom név eredete: az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó). A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá.

Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika . Itt van még a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M. S. Mester műveit. Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több önálló egységekbe szerveződött. A királyi várost rengeteg külváros vette körül.

Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.

A 15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, az Esztergomi szandzsák központja lett. A Tizenöt éves háború idején Karl Mansfeld csapatai báró Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett. 

A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat. 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért haza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, melyet 1856-ban szenteltek föl. Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.

1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1895-ben átadták a Budapest-Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező).

A trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A szovjetek 1944 december 26-án foglalták el. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették.

Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.

Visegrád - A Duna-kanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege.

A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár IV. Béla parancsára. Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során, Lipót császár parancsára az osztrákok felrobbantották.

a lap tetejére

Lovagi Torna

• A programot megelőzi egy történelmi ismertető, a torony megtekintése, igény szerint kiállítótermekkel.

Kérjen árajánlatot a visegrádi lovagi tornára és az azt követő királyi lakomára:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

13. Balatoni kirándulás - Herendi Porcelángyár és Múzeum

A világhírű, 1826-ban alapított Herendi Porcelán manufaktúra meglátogatása klimatizált gépkocsival, kávézás a "Porcelanium"-ban, vásárlási lehetőség. Tihanyi félsziget, 1051-ben alapított Tihanyi apátság, az egyetlen eredeti magyar királysír I. András, aki a temetése helyszínén nyugszik. Balatoni panoráma, séta a kézművesek boltjai között, vásárlási lehetőség. 3 fogásos ebéd egy igazi magyar csárdában, helyi borokkal - Balatonfüred, a legrégebbi tüdőszanatórium és gyógyhely (igény, és kedvező időjárás esetén fürdés a tóban, strandbelépőkkel). Visszatérés Budapestre gépkocsival.

 Herendi Manufaktúra

Közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, a Bakony erdeinek ölelésében fekszik Herend, a porcelánváros, s Európa legnagyobb porcelánmanufaktúrája. Az 1826-ban kis, néhány fős műhelyként induló üzem mára uralkodók, neves történelmi személyek, vezető üzletemberek, művészek kedvelt márkájává vált. A világ majd' minden országában ismert nagyvállalat, s igazi hungarikum: a Magyar Örökség része.

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.

A felfokozott idegenforgalmi versenyben is közel 100 000 látogatót lát vendégül. Kiemelt idegenforgalmi jelentőségének megfelelve a világ legnagyobb Herendi kincsestárán, a Herendi Porcelánművészeti Múzeumon mellett 1999 óta a Porcelanium is várja a látogatókat: ahol betekinthetnek a kulisszák mögé, mozifilm és a korongosok, porcelánfestők élő munkája, valamint szakképzett idegenvezetők ismertetik meg a porcelánkészítés rejtelmeit. Színvonalas Apicius Étterem és Kávéház a gasztronómia szerelmeseinek jelent kulináris élményt.

A technológia és márkajegyek változását éppúgy megismerhetik, mint a híres megrendelőket, tisztelt mestereket, valamint betekintést nyerhetnek a gyár történetébe, a múltba és jelenbe. Kisváros, melynek nevét egy közel 1000 főt foglalkoztató porcelánmanufaktúrával azonosítják szerte a világban. Herend, ahol a Szépségek születnek, s válnak Örök Értékké.
Egy porcelánmanufaktúra, melynek 183 éves történelme során - a Szépség erejével - túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat.

A Herendi Porcelán megtalálható a világ majd minden országában, neve egyet jelent ma is a tündöklő tökéletességgel.

A pápai kemény cserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben komoly tőkével betársult Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.

Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok az 1851-es londoni világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú "Queen Victoria" készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.
A hetvenes évek elején azonban a világválság már erősen éreztette hatását idehaza is. Herenden egyre kevesebb lett a megrendelés, és egyre több az ellentét Fischer és fiai között. Végül az öreg Fischer Mór 1876-ban átadta a gyárat fiainak. Az új generáció kevésbé igényes tömegárut kezdett gyártani, ennek ellenére az olcsóbb cseh porcelánok kiszorították termékeiket a piacról. Végül eladták a gyárat az államnak 1884-ben.

Az új Herendi Porcelángyár Rt. azonban a rekonstrukciók ellenére sem lett eredményes. 1896-ban vezetését az állam felajánlotta Fischer Mór unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek. Ő ott folytatta, ahol nagyapja abbahagyta: antik porcelánokat készített, de az új stílus, a szecesszió jegyében. Az átütő sikerek - például az 1900-as párizsi világkiállításon - ellenére adósságai és a rossz gazdasági vezetés miatt Herend helyzete ismét válságosra fordult (1916-20 között a termelés is szünetelt).

A gyárat végül mégiscsak a művészi kvalitásai mentették meg - méghozzá egy új műfaj bevezetésével! 1925-től Herenden elkezdték gyártani a kisplasztikákat és a népies, művészi figurákat (Telcs Ede, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő ismert figurái nagy sikert arattak). A harmincas évektől Herend újra régi fényével ragyogott a nemzetközi kiállításokon.

A második világháború pusztítása elkerülte a gyárat, amely így csak néhány hónapig volt zárva. A véletlennek köszönhető, hogy az ötvenes években a művészeti vonalat erősítették a gyárban (Rákosi Mátyás felesége porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon).

A 20. század második felében a herendi márka újabb földrészeken hódított: Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé irányuló exporttal. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.

a lap tetejére

Balaton

Becenevén a "magyar tenger" Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.

Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen "lapos", azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno - platten).

A Balaton a Dunántúlon közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

         Geológia - Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal.

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15.000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak.

Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak.

 A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, "dünék") ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.

A környező vulkanikus maradványok - többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.

        Vízrajz -  A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.

Hullámjárás

       A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj. A Balatonfelvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

Víztükör - A tóra hosszanti irányú tartós szél jelentős változásokat idézhet elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. A tartós délnyugati szél 5-11 óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett. A keresztirányú áramlások, a partvonal tagoltsága és más tényezők miatt az ilyen jelenségek előrejelzése szinte lehetetlen.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál.

       Áramlások - Ugyancsak a szél, valamint a Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza.

A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/sec értéket is.

Bizonyára nem független ettől a jelenségtől a közeli Örvényes helység neve.

Az ország népszerű tavának vízminősége fontos tudományos, környezetvédelmi és főleg a turizmus révén gazdasági kérdés is, ami a közvéleményt is erősen foglalkoztatja.

A tó vizének minőségére elsősorban a Zala folyóval belekerülő, biológiailag hasznosítható foszfor koncentrációja hat. Ennek értéke 2008 májusában literenként néhány mikro grammra csökkent. A víz tisztasága annak is köszönhető volt, hogy a tavaszi algák eltűnését még nem követte a nyárra jellemző fajok elszaporodása annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete elérte a 20 Celsius-fokot.

A hőmérséklet emelkedése elősegíti a szerves anyagok kioldódását a Kis-Balaton vízrendszerében. Ezzel függ össze, hogy a Zala folyóval érkező, vízben oldott szerves anyagok koncentrációja a téli és kora tavaszi értékhez képest másfélszeresére nőtt, értéke szerves szénben (DOC) kifejezve 16 milligramm volt literenként. A Zalával érkező szerves vegyületek huminanyagok, amelyek barna színt kölcsönöznek a víznek, ezért a folyó színe is sötétedett. A napfény bontó hatására azonban a Balaton vize még a Keszthelyi-medencében is sokkal világosabb. A hőmérséklet növekedésével a Balatonba jutó színes oldott szerves anyagok mennyisége is növekszik.

        Éghajlat, mikroklíma

      A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások.

A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz "hivatalos" hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20-30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, azaz hosszú hasadások a jégtakarón a fokozódó hideg hatására, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, enyhülés idején a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és turolás alakul ki.

      Széljárás - A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak.

A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felül hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt 30-35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.

Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.

a lap tetejére

Élővilág

      A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád (Phragmithes australis), a tavi káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás (Carex elata) és a keskenylevelű gyékény (Typha augustifolia)

Az állatvilágot Európa számos madara illetve mintegy 50-féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni szivacs -, rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

A halak tavaszi elhullása természetes időszakos jelenség, aminek méretei azonban változóak, és összefügghetnek a víz minőségének romlásával is. A felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása is hirtelen zajlik. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódik a partközelbe. Az ívástól legyengült dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott keszeggel is találkozhatnak.

A tó vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk. A Magyarországon mindeddig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára.

Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amurgéb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amurgéb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős állománya található.

Fő Balatoni halfajok:

- Angolna (betelepített; Anguilla anguilla) - Amur (betelepített) - Balin (más néven ragadozó őn) - Busa (betelepített; Hypophthalmichthys molitrix) - Csuka - Compó - Domolykó - Fogas, süllő (Lucioperca lucioperca) - Garda - Harcsa (Silurus glanis) - Pontyfélék (például tőponty, Cyprinus carpio; dévérkeszeg, Abramis brama)

Fő madárfajták:

     A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.

a lap tetejére

14. Budapesti séták - Margitsziget - Városliget - Libegő

 Gépkocsival utazás a Libegő zugligeti állomásához - a felvonóval János hegyre, majd séta az Erzsébet kilátóhoz (Budapest panorámás látképe, üdítők, szendvics) - visszatérés libegővel zugligetbe, majd kocsival utazás a Városligetbe - séta a Hősök Terén, Vajdahunyad Várban, Széchenyi Fürdő körül, Cirkusz, Vidámpark (érdeklődés esetén belépőkkel) - gazdag ebéd egy elegáns vízparti étteremben városligeti tó mellett - ebéd után séta az Állatkertben belépőkkel - utazás a Margitszigetre kocsival az Árpád híd felől - séta a szigeten, hőforrás, vízeséssel és kis tó aranyhalakkal, japán kert, Domonkos-rendi apácák kolostorának romjai Szent Margit sírjával, Premontrei templom, rózsakert, mini állatkert, Palatinus strand (üdítők, szendvics)

 Margitsziget

A budapestiek egyik kedvenc közparkja a Margitsziget, okkal-joggal: a százhektáros park a pihenni, sportolni vágyóknak és nem utolsó sorban a biciklistáknak teremt ténylegesen élvezhető, tehát autómentes környezetet. Két szállodán, néhány sportlétesítményen és vendéglátóegységen kívül nincs is épület a szigeten.

A Margitsziget látványosságai a 13. századi Domonkos-rendi apácák kolostorának romjai Szent Margit sírjával, a Centenáriumi Emlékmű, amely Pest, Buda és Óbuda összeolvadásának 100. évfordulójára épült; a Japánkert; egy miniatűr vadaspark, amely a gyerekek kedvence; az Árpád-hídhoz közeli Zenélő Kút, és az 57 méter magas Víztorony, amely kilátóként szolgál.

A sziget északi részén két luxushotel található. Az egyiknek saját termálfürdője van, melyet a két hotel vendégei közösen használhatnak.

Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században.

Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének. A törökök, valószínűleg az ott élt és a magyarok által sűrűn emlegetett, de onnan elmenekült apácák után Lány-sziget, Kyszadaszi néven emlegették, ha szó esett róla.

A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete "annak előtte mondatik vala nyulak-szigetének".

A 19. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezték, bár egy ekkor írt cikkben még megemlítették korábbi nevét is (Nádor-sziget), amely József nádor élete végéig (1847) használatban maradt.

A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

Sándor Lipót halála (1795) után öccse, József nádor Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.

Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet a fiatal és középkorú növényi telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett az 1840-es években.

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.

Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.

Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. A további árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13 hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a szigetet.

a lap tetejére

Városliget

 

A Városliget Budapest egyik legizgalmasabb része. Az 1896-os budapesti világkiállításnak köszönhetően számos szórakoztató- és kulturális létesítmény épült itt, melyek ma is használatban vannak. A Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit.

 

A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. A 2-es szám alatt van az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem), melyet ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartanak számon. "Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon. A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak.

Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő példája, az elefántházzal együtt. 

Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize.

A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt. A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza.

A Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült, igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat. Az épület oroszlánrészét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el.

 

   A János-hegyi kilátó és a Libegő

Budapest forgalmas, nyüzsgő világváros, amelyet két millióan laknak - néha nehéz elviselni a tömeget, az autókat és az arcunkba kiabáló reklámokat.

Szerencsére nem kell messzire mennünk egy kis nyugalomért: az 529 méteres magasságban fekvő János-hegyi kilátó nem csak a város legmagasabb pontja, de a béke és a csend szigete is, ahonnan Budapesten kívül egész Pest megyét be lehet látni. A kiránduláshoz egy szép, napos időt válasszunk, mert a látvány ilyenkor a legszebb.

Külön élmény a Libegő, amely több évtizede üzemzavar- és balesetmentesen szállítja a kirándulókat Zugliget és a János-hegy között.

Kb. 15 perces az út a hegytetőre, miközben kényelmesen élvezhetjük a feltárulkozó panorámát és a természet szépségeit. A Libegő felső állomásától kb. 5 perc sétával juthatunk el a kilátóig. A város ezen része szigorúan védett tájvédelmi körzet része - óvjuk a természetet!

Az Erzsébet-kilátó több száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Sváb-hegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt. Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

A negyedik teraszról tiszta időben 75-80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

a lap tetejére

 

15. Sétarepülés Budapest körzetében - Tandem ugrás ejtőernyővel

Sokunk régi vágya a fizika törvényeit meghazudtolva a levegőbe emelkedni, és felülről nézni a világot.

Repüléseinken szeretnénk a hozzánk látogató vendégeknek a madarak szemével megmutatni hazánkat és gyöngyszemeit.

Ezt most könnyedén megteheti.

Sétarepülés Cessna 150 típusú kisrepülővel Budapesti, vagy Gödöllői felszállással,

Illetve ejtőernyős tandem ugrás a vakmerőek számára a székesfehérvári (Börgönd) repülőtéren, 4000 méter magasból.

Budapesti sétarepülések: Budapest városnézés

Budapest repülős városnézés éjszaka

Repülési idő: 30 perc

„All in” túra kizárólag 6 fő részére

Repülési idő: 30 perc

Dunakanyar útvonal

Repülési idő: 45 perc  

A program hossza

Biztonság

Időjárás

16. Tropicarium Budapest

A Tropicarium - a "cápás állatkert", a világ minden tájáról érkező állatok hadával várja látogatóit az év minden napján. Az állatkert lakói között egyaránt megtalálhatók a lustaaligátorok, egzotikus hüllők, kétéltűek, apró majmocskák, szabadon repkedő madarak, és több ezer színes halfaj képviselője, no meg a tengerek „nehézfiúinak” számító cápák is. Arájasimogató medencében minden látogató megsimogathatja és a gondozók segítségével akár meg is etetheti a tengerek eme fenséges élőlényeit.

1999 szeptemberétől, 8 hónapig zajlott az intenzív építő munka, hogy Budapest „peremén”, a Campona Bevásárlóközpont impozáns épületében 2000. május 26-án megnyithassa kapuit Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriumát is bemutató, közel 3000 m²-en elterülő Tropicarium-Óceanárium.

a lap tetejére

17. Aquapark - Aquaworld - Budapest 

Kérjen személyre szabott árajánlatot:

írjon e-mailt: buban (kukac) bubanistvan (pont) hu  

___________________________________________________________________________________________

 

Az euróban megadott díjak átszámítása forintra a Magyar Nemzeti Bank Internetes honlapján közzétett hivatalos napi devizaárfolyam szerint történik. (Kattintson rá alul a napi árfolyamokra)

Napi árfolyamok

l

Bubán István honlapja • Képesítés • Ajánlatom • Olcsó fordítás • Fordítás-tolmácsolás • Turizmus-id.vez. • Referenciák • Ügyfeleim írták

l